Ilyés Gábor
A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA KÍNÁLTA LEHETŐSÉGEK A HELYTÖRTÉNET TANÍTÁSA SORÁN
Az informatika tantárgy kerettantervi leírásában fogalmazták meg a következő elvárást: „Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához.” (1.) A történelem és azon belül a helytörténet tanítása is kínál olyan lehetőségeket, amelyeket a „digitális bennszülöttek” nyelvén és igényeik szerint tudunk megfogalmazni és kifejezni, ezáltal új ismereteket, információkat átadni és a meglévő tudást alkalmazni. Ezáltal hozzájárulhatunk az informatika műveltségterület fejlesztési céljainak eléréséhez is.
1. sz. kép
Mivel a lakóhely ismerete érzelmi többletet is kínál, ezért a digitális technika és módszerek alkalmazásával, valamint a helytörténeti tartalmak becsempészésével a történelem bizonyos tananyagai még jobban érthetőbbé és élvezhetőbbé válhatnak, továbbá erősíthetik a településhez való kötődést is.
A feladatok elkészítéséhez számos inspiráló oldalra lehet bukkanni a világhálón.
Ilyen a Nádori Gergely és Prievara Tibor által üzemeltetett Tanárblog nevű oldal, amelynek legfontosabb célja, hogy a 21. századi tanárnak ötleteket, gyakorlati tanácsokat adjon az IKT használatához. (2.)
Hasonló céllal jött létre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „a nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál” is, ahová pedagógusként, diákként és szülőként is be lehet lépni. (3.) A pedagógusoknak így ajánlja magát: „Tanítsa meg tanulni osztályát! Fejlessze diákjai digitális kompetenciáját!” Tantárgyanként és évfolyamonként ad keresési lehetőségeket. A történelmi tananyagok feldolgozásához interaktív térképeket, videókat, animációkat és feladatokat kínál.
A Tempus Közalapítvány által működtetett portál „tudásközpont”-ként is definiálja magát. (4.) Tudástárában osztják meg „a programok szakmai eredményeit, bemutatva a projektek hatását, a bevált gyakorlatokat, az adaptálható megoldásokat, a tanítás során felhasználható segédanyagokat”. (5.) A módszertani ötletgyűjteményéből és digitális módszertárából sok remek lehetőséget mutat be, amely a saját tanítási gyakorlatunkba is adaptálásra méltó lehet.
Ha ragaszkodunk a nyomtatott könyvhöz, akkor érdemes Fegyverneki Gergő köteteit kézbe venni, aki gyakorló tanár, tréner és digitálispedagógia-szakértő. (6.) Szerinte már nem az a kérdés, hogy a pedagógusok használják-e az IKT eszközöket, hanem hogy „hogyan alkalmazzuk megfelelően tanítványainkkal együtt”. (7.) Ugyanő fogalmazta meg, hogy „az új pedagógiai nézőpont, módszertan a digitáliskultúra-azonos pedagógia”. (8.) Ő is megtapasztalta azt, amit a többi digitális pedagógiát alkalmazó, hogy „a diákok számára motiváló, ha IKT-eszközökkel saját maguk részt vehetnek egy tananyag feldolgozásában és megszerkesztésében”. (9.) Ez is egy nagyon fontos szempont, ami a módszertani szemléletváltást sürgeti.
Buda András egy pedagógusok körében végzett felmérés alapján összegyűjtötte, hogy melyek az IKT használat előnyei. Ezek: módszertani hatás; motiváló, a tanulók érdeklődése, figyelme könnyebben felkelthető, fenntartható; érdekesebbé, színesebbé, látványosabbá, szemléletesebbé teszi az órát; információs hatás; a tanulói tevékenységekre gyakorolt hatás; gyors; közel áll a diákokhoz; korszerű. (10.)
ÖTLETTÁR
A továbbiakban olyan módszertani ötleteket, konkrét feladattípusokat szeretnék bemutatni, amelyek helytörténeti témákat dolgoznak fel digitális módszerekkel. Ezek egy részét már alkalmaztam saját óráimon, így több helyen azok tapasztalataival osztom meg a leírást.
Kiselőadás? Készíts egy PPT-t!
2. sz. kép
Nyíregyháza története több lehetőséget is kínál a helytörténeti vonatkozások feldolgozására, beépítésére az órai tananyagba. Ennek legegyszerűbb formája a tananyag megértését segítő, többségében képeket és az órai vázlatot tartalmazó PPT készítése. Amikor a benépesülés egyik lehetőségéről, a betelepítésekről esik szó, akkor meg lehet említeni, hogy ezt az uralkodó mellett a főurak is kezdeményezték, mint pl. Nyíregyháza akkori birtokosa, gróf Károlyi Ferenc. Az ő hívó szavára és Petrikovits János szarvasi csizmadiamester közvetítésével érkeztek Nyíregyházára azok a szlovák nyelvű és evangélikus vallású emberek, akiket később tirpákoknak neveztek. A „tirpákok” elnevezés esetében érdemes a megfelelő fogalomhasználatra is felhívni a diákok figyelmét, hiszen bár sokan nem tudják, de mégis mosolyognak a szó hallatán a hozzákapcsolt negatív tartalom miatt. Meg kell erősíteni, hogy az elnevezés azokat a Nyíregyházát újratelepítő embereket takarja, akik sok tűréssel, szenvedéssel, szorgalommal és hittel a homokból várost építettek, annak különböző kiváltságokat szereztek, tehát csak kellő tisztelettel használják. Ezek után nyílik lehetőség annak kiderítésére is, hogy az osztályban kiknek vannak a felmenői között tirpákok. A nevük és a vallásuk alapján ez könnyen beazonosítható. Sokan ekkor döbbennek rá a családjuk eredetére!
A bemutatók elkészítéséhez szükséges képek (épületekről, szobrokról, emléktáblákról) elsősorban a szemléltetést szolgálják. Bemutatók készítésére kiselőadás formájában a diákok is szívesen vállalkoznak. Érdemes ajánlani a diákoknak a Prezit, amely egy Flash-alapú internetes prezentációkészítő szoftver. Ezzel sokkal izgalmasabb, látványosabb bemutató készíthető, amely lendületesebb, fiatalosabb, ezért talán közelebb is állhat a korosztályukhoz.
Ajánlható témák:
Szerkesszünk együtt PPT-t!
3. sz. kép
A Google „Drive” szolgáltatásán keresztül a már kész PPT-k feltölthetők és ezáltal megoszthatókká is válnak, valamint online bemutató készítésére is van lehetőség. A feltöltött bemutatót teljesen nyilvánossá lehet tenni az interneten, amelyet bárki, bejelentkezés nélkül megtalálhat. Beállítható továbbá, hogy a link birtokában meg lehet tekinteni, illetve szerkeszteni is lehet. Ha ez utóbbi opciót jelöljük be, akkor lehetőség van arra, hogy akár egy osztály tagjai legyenek a szerkesztői. Például: Melyik a kedvenc nyíregyházi épületed? – fotózd le és írd le, hogy miért. Ez a feladat azon túl, hogy a tanuló elgondolkodik azon, hogy van-e kedvenc épülete és vajon miért az, több digitális kompetenciát is érint. A mobiltelefonjával fotót készít az épületről, amelyet feltölt a számítógépére. A link birtokában meg tudja nyitni a szerkeszthető bemutatót, ahol meg kell ismernie a szerkesztői felületet, majd elkészítheti a saját diáját, ahová fel kell töltenie a fotóját és beírnia a szöveget. Az elkészült bemutató közös megtekintésével zárulhat a projekt, amely az együttmunkálkodás örömét is nyújthatja.
Készíts szelfit egy szoborral!
Nagy divat a fiatalok körében a (gyakran nem veszélytelen) szelfik készítése és azonnali posztolása. Mi lenne, ha a szelfiket gróf Károlyi Ferenccel, Kállay Miklóssal vagy éppen Benczúr Gyulával, pontosabban azok szobraival készítenék? A feladat segíti a városban való tájékozódásukat és a felfedezés örömét nyújtja.Totók, kvízek
A Google űrlapok segítségével készíthetők totók, amelyekhez képek és videók is hozzáadhatók. Itt Gmail-fiókra van szükség, amelynek a „Drive” oldalára belépve az űrlapok opció megkeresése után már készíthető is a feladatlap. Az űrlap személyre szabható a fejléc képének feltöltésével, a háttérszín és a betűtípus kiválasztásával. A kész űrlap kitöltésére meghívhatunk személyeket e-mailen keresztül, az űrlap linkjének elküldésével és a közösségi oldalakon (Facebook, Twitter) való megosztással is, valamint a HTML kód segítségével honlapba is beépíthető. Az e-mail-címmel érkező válaszok szintén az űrlapra érkeznek, ott megtekinthetők és kiértékelhetők. Ilyen űrlapok készítésére a diákokat is lehet biztatni.
A Redmenta „intelligens oktatási asszisztens”, amely olyan feladatlap-készítő alkalmazást kínál, amelynek a segítségével „a feladatlapok percek alatt összeállíthatók és megoszthatók”. (11.) A belépés regisztrációhoz kötött. Az alkalmazás előnye, hogy akár egy teljes osztály is regisztrálhat az általunk létrehozott csoportba, amelynek a tagjait meg lehet hívni a feladatlap kitöltésére. (Ez a csoportos meghívás nagy lehetőségnek tűnik és a történelem tanítása során is alkalmazható, pl. a feladatlapok kitöltése segítheti az otthoni felkészülést a dolgozatokra.)
Városismereti séta – QR kóddal izgalmasabb!
4. sz. kép
Általában az ötödik évfolyamos gyerekeknek a tanév eleji órák egyikén beiktatok a tanmenetembe egy városismereti sétát. Ennek egyik célja, hogy megismerkedjenek az iskola környékével, valamint azoknak az intézményeknek az elhelyezkedésével, ahol a múltunk forrásait őrzik. Iskolánk a Színház utcában, a Móricz Zsigmond Színház mögött található, így a sétát a Bessenyei és a Benczúr tér bemutatásával kezdem, ezután a Jósa András Múzeum és a Megyei Levéltár épülete következik. Az Országzászló téren át vetünk egy pillantást a református templomra, majd a Kossuth téren át megérkezünk a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárhoz. Innen az iskolához visz vissza az utunk. Ez a séta egy órai keret, 45 perc alatt teljesíthető még úgy is, hogy közben a látnivalókat ismertetem, illetve közösen megbeszéljük azokat. A következő órán a látottak felidézése és megerősítése érdekében egy PPT segítségével tesztelem a tudásukat.
Ilyen keretek között sajnos már ez a séta sem köt le minden tanulót, nem tartják érdekesnek, többen csak az iskolán kívüli lét miatt örülnek neki. Talán QR kódok használatával az ő számukra is izgalmassá lehet tenni! „A QR kód egy kétdimenziós vonalkód (tulajdonképpen pontkód), amit a japán Denso-Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (=gyors válasz) rövidítéséből kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre, és a felhasználó által igényelt gyors reakcióra. Rendkívül népszerű többek között Japánban és Németországban, ahol számos plakáton, hirdetésen szerepel és a legtöbb okostelefon képes értelmezni.” (12.)
5. sz. kép
Erre tettem kísérletet a következő QR kódos városismereti feladat kidolgozásával. Szükséges kellék egy okostelefon, amely a QR kódok beolvasására képes (ez egy ingyenesen letölthető alkalmazás) és mobilnettel rendelkezik, valamint egy feladatlap, ahová a válaszaikat írhatják, de a válaszok a mobiltelefonba is rögzíthetők. A tanulók az iskola udvaráról indulnak, ahol a névadó Jókai szobránál találják az első kódot. A kód elvezeti őket a honlapom (www.emlekjelek.hu) egy oldalára, ahol elolvashatják a kérdéseket és az oldalon lévő cikk segítségével meg is válaszolhatják azt. Ugyanitt rímekbe szedett utasítást kapnak arról, hogyan juthatnak el következő állomásra. Mindegyik állomáson ugyanez a tematika vár rájuk. Még izgalmasabbá lehet tenni a játékot, amikor az egyik állomáson azt kérem, hogy készítsenek egy képet magukról és a szoborról, azt küldjék el nekem (Messenger), én pedig válaszüzenetben adom meg a következő állomás célpontját. A jókedvet emelheti, amikor az egyik célpont egy fagylaltozóba vezeti őket, ahol a jelszó megadását követően a kérdéseket tartalmazó kód mellé egy fagylaltot is kapnak. Az utolsó állomáson pedig a játék vezetője fogadja őket, akitől az utolsó kérdéseket és a kitöltendő keresztrejtvényt kapják meg.
Kié a legizgalmasabb szófelhő?
6. sz. kép
A szófelhő „egy formába rendezett, szavakból álló illusztráció, ahol ideális esetben a forma és a szavak jelentése között van valamiféle kapcsolat”. (13.) Találkozhatunk ilyen megoldásokkal prezentációkban, honlapokon, különösen a blogoldalakon, amikor „a szófelhőben szereplő szavak méretének nem csak dekorációs jelentése van, hanem azok a szavak lesznek nagyobbak, amelyek mögött több blogbejegyzés található”. (14.) Elkészítése nem túl bonyolult feladat, online elkészíthető több ingyenes szófelhő generátor segítségével. (15.)
A példaként bemutatott szófelhőben gróf Károlyi Ferenc 1753 májusában kiadott pátensleveléből vettem egy mondatot, a szavakat pedig a XVIII. századi Szabolcs vármegye térképébe generáltattam. (A térképet előtte Photoshop segítségével alkalmassá kell tenni, hogy a program rendesen kezelni tudja.)
A szófelhő-készítés egy olyan játékos feladat lehet, amikor a tanuló pl. Nyíregyházával kapcsolatos információkat kaphat, egyben kreativitását is fejlesztheti, sőt az érdeklődését is felkeltheti. Lehet arra is kérni a tanulókat, hogy mindenki írjon le a füzetébe egy szót, ami Nyíregyházáról eszébe jut. Az előfordulás alapján a szavakat rangsorolni is lehet. Sőt a szavakat meg is lehet szavaztatni, hogy melyik a legjellemzőbb, a csoport által leginkább elfogadott. Ez a 4–5 szó a szófelhőben kiemelten jelentkezik. Ezt követően ki lehet választani a szófelhő alakzatát. Ezzel a játékkal a technika bemutatható és lehet kérni a gyerekeket hasonló szófelhő készítésére.
Videó-készítési verseny
A közösségi oldalakon gyakran látni, hogy a diákok saját készítésű videókkal lepik meg egymást különböző évfordulókon. Ezt a tudásukat kamatoztathatják Nyíregyháza nevezetes épületeinek és szobrairól készült fél, maximum egy perces videók elkészítésével. A legegyszerűbb módon, fotók készítésével alkothatnak egy slideshow-t, vagy mozgóképes videót. Ennél már bonyolultabb, amikor egy megadott témát kell körbejárniuk és arról készíteniük egy feliratos, vagy narrátoros rövidfilmet. Ez a feladat hosszabb időt igényel, így azt érdemes pályázatként meghirdetni, vagy akár egy projekthét része is lehet. Ebben az esetben már javasolt csapatok alakítása, ahol a tagok feloszthatják egymás között a részfeladatokat, mint például: 1. kutatómunka: dokumentumok, fényképek, információk gyűjtése a megadott témáról; 2. forgatókönyv elkészítése; 3. a narrátor szövegének megírása; 4. fényképezés, fotók szerkesztése; 5. a videófelvételek elkészítése 6. a videók vágása, szerkesztése.
Témajavaslatok: tirpákok nyomában – a betelepítés emlékei és emlékjelei; az első világháború emlékezete; a Hősök temetője; az 1956-os forradalom helyi emlékjelei stb.
A közösségi oldalakon zárt csoportok létrehozására is van lehetőség, ahová az alkotásaikat feltölthetik és véleményezhetik egymás munkáit. A film készítése közben a diákok megismerkedhetnek saját városuk nevezetességeivel, legfontosabb eseményeivel, fejleszthetik és bővíthetik videós, a használt program miatt az angolnyelvi, illetve a számítástechnikai ismereteiteket is!
Legyetek a Wikipedia szerkesztői! (16.)
A gyerekek nagyon sokszor használják kiselőadásaik elkészítéséhez a Wikipédiát. Gyakran egy az egyben onnan másolják ki a tartalmakat, még csak az átformázásával sem törődnek. De vajon tudják-e, hogyan készül ez a világenciklopédia? Tudják-e, hogy „a Wikipédia egy szabad szerkesztésű, nyílt tartalmú, önkéntesekből álló közösség által fejlesztett enciklopédia, amit olyan emberek olvasnak, szerkesztenek, írnak, mint amilyen te is vagy”? (17.) A nyolcadikos tanulóknak felvethető, hogy a város két 1956-os forradalmi mártírjának, Szilágyi Lászlónak és Tomasovszky Andrásnak még nincs szócikke a Wikipédián. Készítsék el a leírásukat. Érdemes a feladatot csoportban megoldani és egy közös eszmecserével (gondolattérkép) kezdeni, majd egymás között felosztani a feladatokat. Az anyaggyűjtéssel, a fotók készítésével és az ismeretek rendszerezésével azt a kérdést is megválaszolhatják, hogy mitől igazán jó egy Wikipédia-oldal és milyen veszélyei lehetnek? Érdekes és izgalmas feladat lehet, főleg, ha egy lektorálás után az elkészített szócikk tényleg fel is kerül a Wikipédiára!
Helytörténeti portfólió készítése
Mostanában divatos fogalom a portfólió-készítés, amellyel a minősítési rendszerbe kerülő pedagógusok is szembesülnek. Miért ne készíthetnének a diákok is portfóliót? Ez alatt egy olyan, egész tanévre szóló, folyamatos lehetőséget biztosíthatunk a diákoknak, amellyel a vállalkozó gyerekek különböző témájú feladatok elkészítésével plusz érdemszerzési lehetőséghez jutnak. Ez nem kötelező, csak alkalom arra, hogy a tananyagon kívül helytörténeti ismeretekkel bővítsék tudásukat.
Tanév végén kiállítások és bemutató órák is szervezhetők e témák köré, az alkotásokat pedig az iskola honlapján is meg lehet jelentetni, amelyek szintén ösztönző hatásúak lehetnének a diákok számára.
5. évfolyam:
Helytörténeti újság vagy blog
Ez a feladat a diákoknak több kompetenciáját is fejlesztheti, mint kezdeményezőképesség, gondolkodásfejlesztés, kreativitás, társas kapcsolatok, de segítheti a demokráciára nevelést, az időben és térben való tájékozódást, valamint a már meglévő digitális tudásukat is kamatoztathatják. A helytörténeti témáknál maradva például készíthetnének egy fiktív napilapot/blogot, mintha az Nyíregyháza bombázását követően jelent volna meg. Írjanak rövid tudósítást az eseményről, szólaltassanak meg szemtanúkat (pl. áldozatok hozzátartozói, túlélők, mentésben résztvevők, rendőrkapitány, polgármester). Ki lehet emelni még más érdekes epizódokat is, ahol a történelmi tanulmányaikat is hasznosíthatják. Például tudósítsanak az evangélikus templom alapkövének a lerakásáról, amelynek fontos előzménye volt a II. József által kiadott türelmi rendelet.
Az újságírás műfajánál maradva hatékony, órákon is alkalmazható módszer a riportkészítés. Például: 1928. október 21-e van, éppen zajlik a világháborús hősi emlékmű leleplezése a városban. Szólítsák meg az ünnepi eseményen részt vevőket. Az elesettek hozzátartozóit, az emlékművet készítő művészt, egy cserkészt, egy tanárt, sőt a bátrabbak Horthy Miklóst is felkérhetik egy rövid interjúra. Ezekről hangfelvételek készülhetnének, amelyeket össze lehetne vágni, mintha csak egy rádióműsor lenne.
Saját térkép a Google segítségével! (18.)
7. sz. kép
A Google fiókkal rendelkezők saját térképet is készíthetnek. A Google térképen ikonokkal lehet jelölni a különböző objektumokat, amelyekhez képeket és YouTube-videókat is lehet adni, illetve a szöveges tartalomban rövid információk megadására van lehetőség. Az objektumok megközelítéséhez útvonalterv is készíthető. A bemutató térképnek a Nyíregyháza belvárosa anno címet adtam. (19.) A térképre 12 műemlék épületet vettem fel, mindegyikhez adtam rövid leírást (tervező, építési ideje, stílusa) és régi képeslapokat töltöttem fel. Az útvonalterv kiindulópontja iskolánk, a Jókai Mór Református Általános Iskola, a végállomás a Kálvin téri református templom. A térkép rövid bemutatása után feladatként lehet adni a gyerekeknek, hogy tervezzenek ők is egy városi sétát. Tételezzük fel, hogy a határon túlról érkező magyar gyerekeket fogadnak, mit mutatnának meg nekik? Tervezzék meg az útvonalát. A belvárosból jussanak el az állatparkba és az élményfürdőbe is.
A feladat megoldása több kompetenciát (anyanyelvi kommunikáció, digitális, hatékony, önálló tanulás) is érint, segíti a térbeli tájékozódást és a tantárgyi koncentrációra is épít. Az előkészítés szakaszában érdemes a bemutatni szánt objektumokról (irodalmi és történelmi emlékhelyek, épületek, szobrok, vendéglátóhelyek) anyagot gyűjteni (internet, útikönyvek), saját fotókat, esetleg videókat készíteni. A Saját Google térkép szerkesztésének alapjait felfedezhetik közösen és egyénileg is.
Online időszalag
A történelemben a térben és az időben való tájékozódás képességének fejlesztése nagyon fontos feladat. Ezt a célt szolgálhatja egy online időszalag készítése, amelynek segítségével látványosan tudjuk az eseményeket bemutatni, szemléltetni. A TanárBlog egyik rovata erre ad ötleteket. (20.) Ilyen látványos időszalagot lehet készíteni helytörténeti vonatkozásokkal is. Pl. Gyűjtsék össze Nyíregyháza legfontosabb eseményeit a Károlyi-féle pátenslevél kiadásától (1753) a megyeszékhellyé válásig (1876). E feladat teljesítése így kutatómunkát igényel, majd ezt követően a térkép elkészítésével a digitális kompetenciáikat fejleszthetik.
Jegyzetek
1. http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html (Letöltés: 2020. 11. 28.)TOVÁBBI DIGITÁLIS ÖTLETEK LINKGYŰJTEMÉNYE
Online képkirakó: