Dániel próféta bibliai személy, a róla elnevezett könyv központi alakja. Nevének jelentése „bírám az Isten” vagy „Isten ítél”. A Dániel könyve 5.12 szerint a babiloni királytól a Balâṭsu-uṣur nevet kapta, amely miatt Baltazár néven is ismert.

Származásáról annyit tudunk, hogy Júda egyik előkelő családjából való. II. Nabú-kudurri-uszur (bibl. Nabukodonozor) (uralk: Kr. e. 604-562) Babilonba vitette, ahol az udvarban szolgált és írnoki képzést kapott. A héber ifjakkal együtt 3 évig tanították a “káldeusok írására, nyelvére és tudományaira”. Dániel és társai sokkal eredményesebben sajátították el a babilóniaiak tudományát, mint más tanulótársaik. Tehetsége és tudása következtében igen magas beosztásba került. (Dán. 2:48 Dán 5:11,29) Inkább államférfi, mint próféta volt, könyve mégis megérdemelten került be a prófétai iratok közé. Istentől több látomást is kapott és a babiloni uralkodók álmait is képes volt elmesélni és megmagyarázni. Dánielről utoljára II. Kurus perzsa király uralma alatt történik említés. II. Kurus (Círus) engedte meg a zsidóknak a hazatérésüket Palesztinába. Dániel tehát végigélte a babiloni fogság teljes 70 évét.

Messiási próféciák: Röviden az Ószövetségrõl:   

-A Biblia ószövetségi része 1100 év alatt keletkezett héber, és arámi nyelven

-Kr.e. 200 évvel 72 zsidó tudós görögre fordította ezt az írást hívjuk Septuagintának -1947-ben felfedezik a Holt-tengeri tekercseket, amely az ÓSZ. valamennyi könyvébõl tartalmaz részleteket , kivéve Eszter könyvét -Az Ézsaiás könyvét is megtalálják, és fennmaradt a görög Septuaginta fordításban is.

-Különösen érdekes az u.n. “Ézsaiás evangéliuma” az Ézs.52:13-53:12-ig, amely rengeteg messiási próféciát tartalmaz, és teljes egészében fennmaradt mindkét fordításban -Az Ószövetségben 456 prófécia szól a Messiásról

-75 a Tórában található -243 a Prófétai könyvekben -138 a Zsoltárokban és egyéb könyvekben

2014. május 16-án 9.30-kor

“Segített a könyv, a mese” címmel

Bibilioterápiai konferencia

A teljes program:

A jelentkezési lap megnyitható és  letölthető:

Jel .lap_14.03.20

A karióti Júdás vagy Júdás Iskáriótes (megh 30 k.). A ragadványnév eredetét többen – köztük Vermes Géza – úgy határozzák meg, hogy Júdás Galileából származott több más apostolhoz hasonlóan, és a jelző a latin sīcārius (= késelő) torzított változata. Ők a zélóta mozgalom ultraradikálisai, a politikai terrorizmus első képviselői voltak. Ha ez a feltevés igaz, akkor az apostolok közösségének politikai irányvonalára nézve érdekes lehetőségeket tár fel.

A 12 tanítvány egyike volt, Jézus árulója. Júdás az egyetlen Júda törzsbeli apostol, Simon fia (Jn 6,71). Az evangéliumok szerint Júda déli részéből származott; Jézus az apostolok közé választja (Mt 10,4; Mk 3,19; Lk 6,16); a tizenkettő közös pénzét kezelte (Jn 12,6; 13,29), pénzsóvár (Mt 26,14-16); Jézust kiszolgáltatta az ellenségeinek (Mt 26,47-49).

Júdás megbánja tettét és visszaviszi a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek: “Vétkeztem, mondta, elárultam az igaz vért”

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. em. konferenciaterem)

2014. szeptember 9. 17.00

Előadó: Kormos Erik

Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert mikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt. János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. “Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt”

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. em. konferenciaterem)

2014. szeptember 16. 17.00

Előadó: Dr. Tokics Imre

Heródes vér szerint nem volt zsidó, családja Idumaeából származott. Anyja a nabateus származású Kufra (görögül Kypros), apja az idumeus Antipatrosz volt. Cnaeus Pompeius Magnus római hadvezér Hürkanoszt ültette a főpapi székbe, de látva, hogy gyengekezű uralkodó, a politikai hatalmat az első miniszter, Antipatrosz kezébe helyezte. Julius Caesar római polgárjogot adományozott Antipatrosznak, és kinevezte őt egész Júdea helytartójává. Ugyanakkor Antipatrosz legidősebb fiát, Phasaelt, Júdea parancsnokává, másik fiát, az akkoriban 26 éves Heródest pedig Galilea parancsnokává tette. Caesar társkonzulja, Marcus Antonius, életreszóló barátságot kötött Heródessel.

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. em. konferenciaterem

2014 szeptember 23. 17.00

Előadó: Szőllősi Árpád

Nikodémus (gör. ‘aki a néppel győz’): a →farizeusok közé tartozó tekintélyes zsidó Jeruzsálemben, a →főtanács tagja. – Szt János elmondja, hogy Jézus nyilvános működésének elején, éjnek idején fölkereste Jézust, akiben csodái alapján egyelőre Isten küldöttét ismerte föl. Jézus válaszul az újjászületésről, Isten megváltó szeretetéről, saját kereszthaláláról beszélt neki. – Amikor a főtanács mint hamis prófétát el akarta fogatni Jézust, ~ a jogszerűségre emlékeztette tanácsostársait: „Elítél-e a törvényünk valakit anélkül, hogy meghallgatták volna és meggyőződtek volna róla, mit tett?”- Miután Jézus meghalt a kereszten, ~ hozta az illatszereket, és Arimateai Józseffel ketten levették Jézus testét, gyolcsba göngyölték és József sírjába eltemették.

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. em. konferenciaterem

2014. szeptember 30. 17.00

Előadó: Dr. Szilvási József

szamariai asszony: a →szamaritánusok közül való szikari asszony, aki →Jákob kútjánál találkozott Jézussal. - A hosszú párbeszédben Jézus a szamariai asszonynak kinyilatkoztatja Messiás voltát.

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. em konferenciaterem

2014. október 7. 17.00

Előadó: Dr. Szigeti Jenő

Bethesda, azaz magyarul a könyörület, irgalom háza…. a tó tehát a könyörületnek a színtere, csarnokokkal a betegek számára. Egy hely, ahol meg lehetett gyógyulni legalább is az a hír járta.

Most a zsidóknál és keresztényeknél gyakran kórházak neve.

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. em. konferenciaterem

2014. október 14. 17.00

Előadó: Hegyes-Horváth Géza

Péter apostol vagy Szent Péter (Kr. e. 1 – Kr. u. 67. június 29.) a tizenkét apostol egyike, Jézus tanítványa, a katolikus hagyomány szerint Róma első püspöke Kr. u. 33-tól haláláig. Eredeti nevén Simonnak (héberül ‏‏שִׁמְעוֹן Siməón; figyelés, hallgatás, figyelem) nevezték. Jézus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz vagyis kőszikla szóból ered. Pál apostol műveiben gyakran nevezi Pétert Kéfásnak is, mivel ez az arámi változata (קֵיפָא Qéfá) a kősziklának. Az apostolok között a legjelentősebb alak, nevét minden írás először említi a tizenkét tanítvány közül. A hagyomány szerint Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait.^[2] Mint Krisztus tanítványai közül a legjelentősebb, nem véletlen, hogy Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére. A katolikus egyház szerint Péter a pápák, a halászok és Róma védőszentje.