Mindenkit sok szeretettel hívunk és várunk 2014. április 3-án 17.00-kor a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár III. emelet kamaratermébe. A kiállítás a társalgóban lesz látható 2014. április 28-ig.

   A kompromisszumok időszaka: Magyarország a 18. században      

Előadó: Kalmár János

      ELTE Középkori és kora újkori Magyar Történeti Tanszék, egyetemi docens

Kalmár János

Egyetemi doktor (ELTE, 1983): Habsburg Károly főherceg és a katalán rendiség 1705-1711/13

CSc-fokozat (MTA, 1995): Die Erziehung des Kaisers Karl VI.

Habilitáció (Debreceni Egyetem, 2008): Az 1708-15. évi pozsonyi országgyűlés történetéhez.

Kutatási témák:
A török kiűzése utáni Magyarországra vonatkozó berendezkedési tervek; Kormányzat és rendek viszonya a 17-18. századi Habsburg Monarchiában; Kora újkori Habsburg uralkodó-ideál.

Salamon: Dávidnak, Izrael második királyának tizenhatodik fia. Édesanyja, Betsabé eredetileg a hettitaUriás felesége volt; Salamon Dávid királynak tőle született második gyermeke.

Neve vagy a héber salom ‘jólét, boldogulás, egészség, béke’ szóból származik, vagy a Jeruzsálem nevében is szereplő Sálem személynévvel (istenségnév?) hozható kapcsolatba. Sámuel második könyvében (2Sám 12,24) Jedidja néven is említik, ami héberül azt jelenti: ‘Jahve kedveltje’.

Uralkodása a zsidó hagyományban aranykornak számít, valójában azonban eredményeit nagyrészt apjának, Dávidnak köszönheti; neki igazában nem sikerült befejeznie a művet, és a rá hagyományozott birodalmat egységes országgá szerveznie. Központosító törekvései, a robot- és adókötelezettségek erős ellenhatást váltottak ki, s nagyrészt ennek köszönhető az, hogy halála után országa szinte azonnal az északi Izraelre és a déli Júdeára szakadt.

A Biblia leginkább bölcsességét emeli ki. Mint szerzőnek hagyományosan neki tulajdonítják A példabeszédek könyvét, A Prédikátor könyvét, az Énekek énekét és néhány zsoltárt.

Meghívó

A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület

szeretettel várja az olvasás szerelmeseit

a  Móricz Zsigmond Olvasókör találkozójára.

Téma:

 „ Barabbás”. Beszélgetés Karinthy Frigyes novellájáról

    Vezeti: Vaskóné dr. Süle Ilona

Időpont: 2014. április 14. hétfő, 16 óra

Helyszín: Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár-kamaraterem

(Nyíregyháza, Szabadság tér 2.)

Körvezetők: Dr. Bihari Albertné

      Gerliczki András

Illés: Az izraeli Acháb király (Kr. e. 874-853) idején működött. A Királyok könyve szerint Tisbéből való, származásáról semmit nem tudunk, sem személyéről, sem Tisbe hollétéről nem maradt fenn történelmi dokumentum. Feltűnés nélkül jelenik meg a Királyok könyvében, amikor egy visszaélés kapcsán felszólal Acháb és felesége, a türoszi származású Jezabel ellen. A királyné ezután hajtóvadászatot indít a próféták ellen, Illés és társai a Kerit-patak völgyében találnak menedéket. A szárazság miatt azonban előmerészkedik, és a föníciai Sarepta (bibliai Carefta, ma Sarafand, Libanon) városában egy özvegynél bujkál. Amikor Izraelben már reménytelenné válik az élelemhiány, Illés “párbajra” hívja Baál papjait Kármel-hegyére Szamária és Tirusz határán. A szükségben segítséget nyújtó Isten képével akarja meggyőzni Izrael népét, és valóban, Jahve tüzet küld áldozatára, majd esőt a száraz országra.

Jezabel királyné ezek után elüldözte az országból, a Sínai-félszigetre ment, ahol Mózeshez hasonlóan a hegyen találkozott Jahvéval. A Biblia ettől kezdve rengeteg szövegrészt hoz az életéről, amelyek később Jézus tetteiben és szavaiban térnek vissza. Visszatértekor Illés kiválasztotta utódát Elizeus személyében.

Jósiás: (Kr. e. 649 – Kr. e. 609) Júda királya Kr. e. 640-től haláláig; reformjai kitörölhetetlen nyomot hagytak Izrael vallási hagyományain.

Ámón király fiaként született, és édesapja halála után, nyolc éves korában örökölte a trónt. Júda már egy évszázada, Akház király kora óta az Asszír Birodalom vazallusa volt. A birodalmi politika az izraelita identitást elnyomó, azzal szemben álló kultuszokat erőltetett az országra.Assur-bán-apli halála (Kr. e. 627?) után az Asszír Birodalom káoszba süllyedt, és nem tudta megőrizni Jeruzsálem feletti fennhatóságát. Egyiptom szintén gyenge volt, így Júda viszonylag függetlenné vált az idegen hatalmaktól. Kr. e. 621 körül Jósiás megindította nemzeti újjáéledési tervét, amelynek középpontjában a Templom állt. Mély hatást tett rá egy tekercs, amelyről úgy vélték, hogy a királyság előtti időkből származik, s a szövetség hagyományára vonatkozó előírásokat tartalmazott. A szöveg ismerete döntő fordulatot adott reformjainak. A Templomot megtisztította minden idegen kultusztól, mindenestül Istennek szentelte .  Felszámolta az összes helyi szentélyt, s az áldozathozatalt Jeruzsálemben összpontosította.

     “Szabadság, egyenlőség, nemzetiség! – és amibe kerül…” A 19. század

Előadó: Csorba László  

     Magyar Nemzeti Múzeum, főigazgató, egyetemi docens, kandidátus

Csorba László

Csorba László 1952. szeptember 7-én született Budapesten Csorba Antal és Szegedy-Maszák Éva gyermekeként.

Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n végezte 1973-1979 között.

1979-1991 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében dolgozott eleinte mint segédmunkatárs, majd munkatárs illetve főmunkatárs. 1991–től az ELTE-BTK művelődéstörténeti tanszékének docense. 1992–1993 között az Indianai Egyetem vendégprofesszora volt. 1998-2003 között a római Magyar Akadémia tudományos igazgatója, 2003-2007 között igazgatója volt. 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének igazgató-helyettese. 2010. február 1 óta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

20. század

Előadó: Romsics Ignác Egyetemi tanár, az MTA tagja

Romsics Ignác

1970-ben vették fel a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, ahol 1974-ben szerzett tanári diplomát. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi posztgraduális tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsésztudományi Karának történelem szakán, ahol 1976-ban szerzett diplomát.

Tudományos pályafutását a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársaként kezdte Kecskeméten. Négy évig volt segédlevéltáros, miközben egyetemi tanulmányait folytatta. 1977-ben az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, majd 1986-ban a Magyarságkutató Intézethez került, ahol igazgatóhelyettes lett. 1991-ben az ELTE újkori magyar történeti tanszék docense lett, 1998-ban pedig megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1993 és 1998 között több megszakítással az Indianai Egyetem (USA) magyar tanszékének vendégtanára volt, de oktatott a Szegedi Tudományegyetem új és legújabbkori magyar történeti tanszékén is. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója. 2010-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.

1985-ben védte meg a történelemtudományok kandidátusi, 1994-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Történettudományi Bizottságnak lett tagja. 1996-ban habilitált. 1997 és 2000 között az MTA Közgyűlés képviselője volt, 2001-ben pedig az akadémia levelező tagjává választották. 2010-ben az MTA rendes tagja lett. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt. Dolgozott a Rubicon, a Századok és a The Hungarian Quarterly című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában is.

Dániel próféta bibliai személy, a róla elnevezett könyv központi alakja. Nevének jelentése „bírám az Isten” vagy „Isten ítél”. A Dániel könyve 5.12 szerint a babiloni királytól a Balâṭsu-uṣur nevet kapta, amely miatt Baltazár néven is ismert.

Származásáról annyit tudunk, hogy Júda egyik előkelő családjából való. II. Nabú-kudurri-uszur (bibl. Nabukodonozor) (uralk: Kr. e. 604-562) Babilonba vitette, ahol az udvarban szolgált és írnoki képzést kapott. A héber ifjakkal együtt 3 évig tanították a “káldeusok írására, nyelvére és tudományaira”. Dániel és társai sokkal eredményesebben sajátították el a babilóniaiak tudományát, mint más tanulótársaik. Tehetsége és tudása következtében igen magas beosztásba került. (Dán. 2:48 Dán 5:11,29) Inkább államférfi, mint próféta volt, könyve mégis megérdemelten került be a prófétai iratok közé. Istentől több látomást is kapott és a babiloni uralkodók álmait is képes volt elmesélni és megmagyarázni. Dánielről utoljára II. Kurus perzsa király uralma alatt történik említés. II. Kurus (Círus) engedte meg a zsidóknak a hazatérésüket Palesztinába. Dániel tehát végigélte a babiloni fogság teljes 70 évét.