Gyorslinkek
- Virtuális Nyíregyháza
- Pályázati kiírások
- Beiratkozási és egyéb díjak
- Katalógus
- Digitális Helyismereti Archívum
- Nyitvatartás
- Olvasópont
- Közérdekű adatok
- Közadatkereső rendszer
- Pályázati beszámolók
- Adatkezelés – GDPR
- Születésnapi Újság
- Támogatóink
- Partnereink
- 1956 emlékezete – Sinkovits Imre pályázat
- MKE SZSZB Megyei Szervezet
- Digitális kiadványaink
- Szabolcs-szatmár-beregi Szemle
- Bessenyei Társaság
Kedves Látogató!
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
Szolgáltatásajánló
EVENTS: Események
[DEV: POST TYPE: page]
március – április 2014
1. Közép-Európa védőbástyája, éléskamrája és
hadiipari piaca: a megfogyatkozó
Magyarország a 16. században
Előadó: Pálffy Géza
MTA BTK Történettudományi Intézet,
tudományos tanácsadó, az MTA doktora
Pálffy Géza
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ
Veszprém, 1971. 02. 09.
VÉGZETTSÉG
Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, történelem szak (1994)
Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, levéltár szak (1995)
TUDOMÁNYOS FOKOZAT
PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, Történeti Doktori Iskola (1999). Téma: Katonai igazságszolgáltatás Magyarországon a XVI–XVII. században
MTA doktora, MTA, Budapest (2010). Téma: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár valamint a szerző
tisztelettel meghívja a riportkönyvek iránt érdeklődőket
Marik Sándor: Árnyalatok
(válogatás egy évtized írásaiból)
című kötetének bemutatójára.
Az esemény időpontja és helye:
2014. március 27., csütörtök 16 óra,
a könyvtár kamaraterme, Nyíregyháza, Szabadság tér 2.
A kötetet bemutatja: Zöldi László újságíró, sajtótörténész.
Marik Sándor 1965–2004 között dolgozott a Kelet-Magyarország Szerkesztőségében hírlapíróként, szerkesztőként. Nyugdíjas éveiben a megye negyedéves folyóirata, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle szerkesztésében vesz részt. Szabadfoglalkozású újságíróként különböző médiumokban publikál. Új kötetében a 2004–2014 közötti években megjelent írásaiból közöl válogatást: többek között interjúkat, portrékat, valamint riportokat amerikai, kínai, tunéziai útjairól. A kötet tisztelgés kiemelkedő teljesítmények előtt, egyben helytörténet is. A szerző idén 70 éves.
Gyógygombákról mindenkinek – Gyógyhatású gombák a Kárpát – medencében
címmel
Fődi Attila könyvének bemutatása
2014. március 28-án 16.30-kor
kerül bemutatásra
a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár konferenciatermében
Mindenkit sok szeretettel várunk!
Dávid: A zsidó vallás szerint a Messiás Dávid leszármazottja lesz, a keresztények pedig őhozzá vezetik vissza Jézus családfáját Józsefen és Márián keresztül.
Dávid az Ószövetség meghatározó és kiemelten fontos személyiségei közé tartozik. Betlehemben született, Sámuel próféta már gyermekkorában kijelölte, hogy ő legyen Izrael eljövendő királya. A filiszteusGóliát legyőzése után Saul király udvarába került, ahol közszeretetnek örvendett. Apja Izáj.
Saul féltékeny is lett rá, amely élete végéig tartó ellenségeskedéshez vezetett. Saul udvarában Dávidot felesége, aki Saul lánya volt és Saul fia is támogatta a királlyal szemben. Dávid nagyvonalú volt, kétszer is megkímélte Saul király életét, s ígéretet tett, hogy utódjaként megkíméli családját.
Saul nem hagyott maga után trónörököst, ugyanis fia Jonatán előbb elhunyt, így Dávid lett előbb Júda, majd Izrael királya, miáltal perszonálunióban egyesítette a kettészakadt országot. Elfoglalta Jeruzsálemet, megerősítette hatalmát, majd leszámolt a két országot fenyegető filiszteusokkal és kánaánita népekkel. Fiai közül az egyik, Absolon megpróbálta elfoglalni atyja trónját, másik fia, Salamon pedig utódja lett. Első felesége, Mikhál, Saul király lánya volt, egy másik pedig egyik hadvezérének az özvegye, Betsabé. Nagy bűne, hogy Betsabé férjét, Uriját olyan hadifeladattal bízta meg, amiről tudta, hogy nem éli túl, így elvehette annak feleségét. Később Dávid megbánta tettét és elfogadta Isten ítéletét.
A “magyar romlásnak százada”? - Magyarország és Erdély a 17. századi Európa színpadán.
Előadó: Oborni Teréz
MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, kandidátus
Oborni Teréz
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ
Balassagyarmat, 1960. 07. 10.
VÉGZETTSÉG
Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai tanár és levéltáros (1983)
MTA kandidátus (1998)
TUDOMÁNYOS FOKOZAT
A történettudomány kandidátusa (CSc), MTA. Téma: Erdély pénzügyei és pénzügy-igazgatása I. Ferdinánd uralma alatt
A kompromisszumok időszaka: Magyarország a 18. században
Előadó: Kalmár János
ELTE Középkori és kora újkori Magyar Történeti Tanszék, egyetemi docens
Kalmár János
Egyetemi doktor (ELTE, 1983): Habsburg Károly főherceg és a katalán rendiség 1705-1711/13
CSc-fokozat (MTA, 1995): Die Erziehung des Kaisers Karl VI.
Habilitáció (Debreceni Egyetem, 2008): Az 1708-15. évi pozsonyi országgyűlés történetéhez.
Kutatási témák:
A török kiűzése utáni Magyarországra vonatkozó berendezkedési tervek; Kormányzat és rendek viszonya a 17-18. századi Habsburg Monarchiában; Kora újkori Habsburg uralkodó-ideál.
Salamon: Dávidnak, Izrael második királyának tizenhatodik fia. Édesanyja, Betsabé eredetileg a hettitaUriás felesége volt; Salamon Dávid királynak tőle született második gyermeke.
Neve vagy a héber salom ‘jólét, boldogulás, egészség, béke’ szóból származik, vagy a Jeruzsálem nevében is szereplő Sálem személynévvel (istenségnév?) hozható kapcsolatba. Sámuel második könyvében (2Sám 12,24) Jedidja néven is említik, ami héberül azt jelenti: ‘Jahve kedveltje’.
Uralkodása a zsidó hagyományban aranykornak számít, valójában azonban eredményeit nagyrészt apjának, Dávidnak köszönheti; neki igazában nem sikerült befejeznie a művet, és a rá hagyományozott birodalmat egységes országgá szerveznie. Központosító törekvései, a robot- és adókötelezettségek erős ellenhatást váltottak ki, s nagyrészt ennek köszönhető az, hogy halála után országa szinte azonnal az északi Izraelre és a déli Júdeára szakadt.
A Biblia leginkább bölcsességét emeli ki. Mint szerzőnek hagyományosan neki tulajdonítják A példabeszédek könyvét, A Prédikátor könyvét, az Énekek énekét és néhány zsoltárt.
Húsvéti készülődés – kreatív foglalkozás
Szeretettel várjuk a kicsiket és nagyokat kreatív foglalkozásunkra, mely során húsvéti ajtó és ablakdíszeket, húsvéti kosarat, képeslapot készíthet az, aki velünk tart.
Időpont: 2014. április 12. (szombat) 09.00-13.00 óra
Helyszín: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár – Csiriptanya
Illés: Az izraeli Acháb király (Kr. e. 874-853) idején működött. A Királyok könyve szerint Tisbéből való, származásáról semmit nem tudunk, sem személyéről, sem Tisbe hollétéről nem maradt fenn történelmi dokumentum. Feltűnés nélkül jelenik meg a Királyok könyvében, amikor egy visszaélés kapcsán felszólal Acháb és felesége, a türoszi származású Jezabel ellen. A királyné ezután hajtóvadászatot indít a próféták ellen, Illés és társai a Kerit-patak völgyében találnak menedéket. A szárazság miatt azonban előmerészkedik, és a föníciai Sarepta (bibliai Carefta, ma Sarafand, Libanon) városában egy özvegynél bujkál. Amikor Izraelben már reménytelenné válik az élelemhiány, Illés “párbajra” hívja Baál papjait Kármel-hegyére Szamária és Tirusz határán. A szükségben segítséget nyújtó Isten képével akarja meggyőzni Izrael népét, és valóban, Jahve tüzet küld áldozatára, majd esőt a száraz országra.
Jezabel királyné ezek után elüldözte az országból, a Sínai-félszigetre ment, ahol Mózeshez hasonlóan a hegyen találkozott Jahvéval. A Biblia ettől kezdve rengeteg szövegrészt hoz az életéről, amelyek később Jézus tetteiben és szavaiban térnek vissza. Visszatértekor Illés kiválasztotta utódát Elizeus személyében.
CSEPEREDŐ MESEKLUB A KÖNYVTÁRBAN!
Kedves Szülők!
Ha szeretik a meséket és szívesen barkácsolnak együtt gyermekükkel, szeretettel várjuk Önöket
a
Cseperedő meseklub következő foglalkozására!
Meseposztónkon áprilisban Gárdonyi Géza: Ugri meg Bugri című meséje elevenedik meg.
Találkozzunk
2014. április 16-án (szerdán) 16,30 órától
a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárában!
(Nyíregyháza, Szabadság tér 2., földszint)
A foglalkozáson való részvétel ingyenes!
Töltsünk együtt egy mesés délutánt a Gyermekkönyvtárban!