Gyorslinkek
- Virtuális Nyíregyháza
- Pályázati kiírások
- Beiratkozási és egyéb díjak
- Katalógus
- Digitális Helyismereti Archívum
- Nyitvatartás
- Olvasópont
- Közérdekű adatok
- Közadatkereső rendszer
- Pályázati beszámolók
- Adatkezelés – GDPR
- Születésnapi Újság
- Támogatóink
- Partnereink
- 1956 emlékezete – Sinkovits Imre pályázat
- MKE SZSZB Megyei Szervezet
- Digitális kiadványaink
- Szabolcs-szatmár-beregi Szemle
- Bessenyei Társaság
Kedves Látogató!
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
Szolgáltatásajánló
EVENTS: Események
[DEV: POST TYPE: page]
március – április 2014
2014. március 20.-27. 9.00 – 18.00
Online ajánló hét – A magyar kultúra – zene, képzőművészet, irodalom
(MZSMVK Nyíregyháza,
Szabadság tér 2. III. em. Társalgó Plazma Tv)
Saul: Benjámin törzséből származott, Kis fia volt. Az i. e. 11. században a zsidó törzsek a filiszteusok és az ammóniak sorozatos támadásainak voltak kitéve. Az ellenük folytatott védekezés vezére volt Saul, s a veszély elhárítása érdekében szükség volt az egységes hadvezetésre és irányításra. Ettől a céltól vezérelve Saul egyesítette Izrael tizenkét törzsét. A Biblia szerint Isten parancsára Sámuel próféta kente fel királlyá Sault, s ezzel megvalósult a királyságra való áttérés, amit a külső támadás veszélye mellett az egyistenhit is erősen motivált, mely erősen eltért a környező népek hitbéli elképzeléseitől.
Saul több hadjáratot is vezetett a filiszteusok ellen az első időkben sikerrel. Az államigazgatás szervezetét azonban nem sikerült neki létrehoznia, csupán az állandó hadsereg megteremtése felé tett maradandó eredményt hozó lépéseket. Idegbetegségben szenvedett, ami eluralkodott rajta. A legenda szerint Dávid hárfajátékával igyekezett a király búskomorságát enyhíteni. Dávid feleségül vette Saul leányát, Mikhált, s ezáltal a király veje lett. A király később azonban szembekerült Sámuellel és Dáviddal is. Végül egy filiszteusok elleni csatában a Gilboa hegyen, miután a harcban három fiát is megölték, a fogságba esés elől menekülve kardjába dőlve öngyilkos lett. Halála után a nép Dávidot választotta királlyá.
2014. március 26. 11.00
Kapcsolattartás a neten – e-mail, skype, közösségi oldalak
Előadó: Polák Péter
(MZSMVK Nyíregyháza,
Szabadság tér 2. III. em. Oktatóterem)
1. Közép-Európa védőbástyája, éléskamrája és
hadiipari piaca: a megfogyatkozó
Magyarország a 16. században
Előadó: Pálffy Géza
MTA BTK Történettudományi Intézet,
tudományos tanácsadó, az MTA doktora
Pálffy Géza
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ
Veszprém, 1971. 02. 09.
VÉGZETTSÉG
Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, történelem szak (1994)
Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, levéltár szak (1995)
TUDOMÁNYOS FOKOZAT
PhD, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, Történeti Doktori Iskola (1999). Téma: Katonai igazságszolgáltatás Magyarországon a XVI–XVII. században
MTA doktora, MTA, Budapest (2010). Téma: Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században
Dávid: A zsidó vallás szerint a Messiás Dávid leszármazottja lesz, a keresztények pedig őhozzá vezetik vissza Jézus családfáját Józsefen és Márián keresztül.
Dávid az Ószövetség meghatározó és kiemelten fontos személyiségei közé tartozik. Betlehemben született, Sámuel próféta már gyermekkorában kijelölte, hogy ő legyen Izrael eljövendő királya. A filiszteusGóliát legyőzése után Saul király udvarába került, ahol közszeretetnek örvendett. Apja Izáj.
Saul féltékeny is lett rá, amely élete végéig tartó ellenségeskedéshez vezetett. Saul udvarában Dávidot felesége, aki Saul lánya volt és Saul fia is támogatta a királlyal szemben. Dávid nagyvonalú volt, kétszer is megkímélte Saul király életét, s ígéretet tett, hogy utódjaként megkíméli családját.
Saul nem hagyott maga után trónörököst, ugyanis fia Jonatán előbb elhunyt, így Dávid lett előbb Júda, majd Izrael királya, miáltal perszonálunióban egyesítette a kettészakadt országot. Elfoglalta Jeruzsálemet, megerősítette hatalmát, majd leszámolt a két országot fenyegető filiszteusokkal és kánaánita népekkel. Fiai közül az egyik, Absolon megpróbálta elfoglalni atyja trónját, másik fia, Salamon pedig utódja lett. Első felesége, Mikhál, Saul király lánya volt, egy másik pedig egyik hadvezérének az özvegye, Betsabé. Nagy bűne, hogy Betsabé férjét, Uriját olyan hadifeladattal bízta meg, amiről tudta, hogy nem éli túl, így elvehette annak feleségét. Később Dávid megbánta tettét és elfogadta Isten ítéletét.
A “magyar romlásnak százada”? - Magyarország és Erdély a 17. századi Európa színpadán.
Előadó: Oborni Teréz
MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, kandidátus
Oborni Teréz
SZÜLETÉSI HELY, IDŐ
Balassagyarmat, 1960. 07. 10.
VÉGZETTSÉG
Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, történelem szakos középiskolai tanár és levéltáros (1983)
MTA kandidátus (1998)
TUDOMÁNYOS FOKOZAT
A történettudomány kandidátusa (CSc), MTA. Téma: Erdély pénzügyei és pénzügy-igazgatása I. Ferdinánd uralma alatt
A kompromisszumok időszaka: Magyarország a 18. században
Előadó: Kalmár János
ELTE Középkori és kora újkori Magyar Történeti Tanszék, egyetemi docens
Kalmár János
Egyetemi doktor (ELTE, 1983): Habsburg Károly főherceg és a katalán rendiség 1705-1711/13
CSc-fokozat (MTA, 1995): Die Erziehung des Kaisers Karl VI.
Habilitáció (Debreceni Egyetem, 2008): Az 1708-15. évi pozsonyi országgyűlés történetéhez.
Kutatási témák:
A török kiűzése utáni Magyarországra vonatkozó berendezkedési tervek; Kormányzat és rendek viszonya a 17-18. századi Habsburg Monarchiában; Kora újkori Habsburg uralkodó-ideál.
Salamon: Dávidnak, Izrael második királyának tizenhatodik fia. Édesanyja, Betsabé eredetileg a hettitaUriás felesége volt; Salamon Dávid királynak tőle született második gyermeke.
Neve vagy a héber salom ‘jólét, boldogulás, egészség, béke’ szóból származik, vagy a Jeruzsálem nevében is szereplő Sálem személynévvel (istenségnév?) hozható kapcsolatba. Sámuel második könyvében (2Sám 12,24) Jedidja néven is említik, ami héberül azt jelenti: ‘Jahve kedveltje’.
Uralkodása a zsidó hagyományban aranykornak számít, valójában azonban eredményeit nagyrészt apjának, Dávidnak köszönheti; neki igazában nem sikerült befejeznie a művet, és a rá hagyományozott birodalmat egységes országgá szerveznie. Központosító törekvései, a robot- és adókötelezettségek erős ellenhatást váltottak ki, s nagyrészt ennek köszönhető az, hogy halála után országa szinte azonnal az északi Izraelre és a déli Júdeára szakadt.
A Biblia leginkább bölcsességét emeli ki. Mint szerzőnek hagyományosan neki tulajdonítják A példabeszédek könyvét, A Prédikátor könyvét, az Énekek énekét és néhány zsoltárt.
Munkácsy Mihály – Ecce Homo
Dr. Reisinger János irodalomtörténész 1954-ben született Mosonmagyaróvárott. Az ELTE magyar-francia szakán végzett, majd az MTA Irodalomtudományi Intézetben dolgozott 1978-1989 között. Kandidátusi értekezését 1999-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. 1983-ban kezdte meg itthon és külföldön bibliai tárgyú előadásait, melynek nyomán 25 könyve, több mint 200 tanulmánya és cikke jelent meg. 1993-tól a Sola Scriptura Főiskola tanszékvezetője. 2000-2003 között Látók, szóljatok! címmel tartott televíziós előadás sorozatot a bibliáról.
Meghívó
A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület
szeretettel várja az olvasás szerelmeseit
a Móricz Zsigmond Olvasókör találkozójára.
Téma:
„ Barabbás”. Beszélgetés Karinthy Frigyes novellájáról
Vezeti: Vaskóné dr. Süle Ilona
Időpont: 2014. április 14. hétfő, 16 óra
Helyszín: Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár-kamaraterem
(Nyíregyháza, Szabadság tér 2.)
Körvezetők: Dr. Bihari Albertné
Gerliczki András