ÉRTÉK ÉS MÉRTÉK

avagy egy fotós-műemlékvédő az értékek nyomában

Sipos László Forster-emlékérmes fotográfus előadása

2014. 02. 27.(csütörtök) 17.00 órakor

a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Kamaratermében,

egy kamarakiállítással egybekötve

Sipos László

magyar fotóművész, Forster-Emlékérmes műemlékfotós.

Tanulmányait Nyíregyháza és Szeged városában folytatta, művésztanárai Pál Gyula, Németh Lászlóné Michna Éva és Krutilla József voltak. Több mint két évtizede foglalkozik műemlékfotózással, filmezéssel. Öt földrész kilencven országában tizenhétezer – nem digitális – műemlékfotót készített, kétszáz órányi videofilmet forgatott. Különösen a környezet- és műemlékvédelem, a táj és a műalkotás viszonya foglalkoztatja. Színes és fekete-fehér műemlékfotói jelentek meg az Armenia, az Értékmentő, a Falu Város Régió, a Kelet-Magyarország, a Műemlékvédelem, a Műsorkalauz, a Nyírségi Gondolat, az Örökség, a Polonia Wegierska, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle és a Megyei Könyvtárak Lapja 1999-2013. évi számaiban, a szlovákiai Régió c. kulturális folyóiratban, továbbá ausztriai és hazai képeslapokon. Eddig nyolc fotóalbuma és két – saját műemlékfotóit tartalmazó – tanulmánykötete látott napvilágot. Első fotókiállításait – közép-ázsiai képeiből – Hilda Putschögl rendezte, Breitenfurt bei Wien-ben, Bécsben, a „Z”-ben, Baden bei Wienben. Ezeket később még több mint egy tucatnyi követte, Magyarországon és Szlovákiában. 2008-ban a kulturális és oktatási miniszter – az indokolás szerint a műemlékvédelem ügyét előmozdító kiemelkedő publikációs (és műemlékfotós) tevékenységért – a Magyar Műemlékvédelemért – Forster Gyula-Emlékéremmel tüntette ki.

(A wikipédia nyomán)

Jozsué még Egyiptomban született, és neki megadatott, hogy belépjen az Ígéret földjére 40 év után. Mózes halála után, – a hűséges segítőtárs -, Jozsué lett a nép vezetője. Az ő történeti feladata Kánaán meghódítása. Nem véletlen hogy vezető lett, mert ő volt az a tizenkét kém egyike, akiket Mózes kiküldött a kánaániták kikémlelésére, és ő és Káleb  voltak ketten akik a továbbhaladást javasolták akkor. A könyv második része arról szól hogyan osztották fel a meghódított országot. Így teljesedett be Isten ígérete, melyből semmi sem hiányzott, maradéktalanul beteljesedett. Isten hűséges szolgájának vezetése alatt kapta meg ezt az ajándékot Izrael törzsei. A szerző a csodás, idealizált elemeket hangsúlyozza, minden hadisikert Jahvénak tulajdonít, az emberi tényezők háttérbe szorulnak a győzelmek bemutatásában.

Dr. Szigeti Jenő: „Budapesten, 1936-ban születtem. 1957 februárja óta a H. N. Adventista Egyház alkalmazottja vagyok. 1961-ben lelkészi oklevelet szereztem (BA), 1964-ben az Evangélikus Teológiai Egyetemen pedig egyetemi végzettséget (MA). 1978-ban a Debreceni Református Teológiai Egyetemen teológiai doktorátust (PhD) szereztem egyháztörténetből. 1988-ban kandidátus lettem, 1998-ban habilitáltak, majd az államfő egyetemi tanárrá nevezett ki a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karára. 44 éve tanítok a felsőoktatásban. A Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképzőjének, az Adventista Teológiai Főiskolának egyik megszervezője voltam. Jelenleg a Miskolci Egyetem ermeritus professzora, az Adventista Teológiai Főiskola tiszteletbeli tanára, az ELTE címzetes egyetemi tanára vagyok.

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár

tisztelettel meghívja

Nyíregyháza Város középiskoláit

„Szívem szerint” című

biblioterápiás foglalkozására

2014. március 11. (kedd) 15.00

Meghívott vendégeink:

Kustra Gábor költő

Pipoly Beatrix

Toledo Gabriella 

Foglalkozásvezető:

Dr. Vaczóné Antal Erika biblioterapeuta

Helyszín:

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár – Kamaraterem

(Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. emelet)

Biblioterápia  

= a könyvek gyógyító ereje
= könyvekkel segíteni
= könyvek általi gyógyítás
= olvasás általi orvoslás

„Az emberi lét és a világ megismerése egész életre szóló feladat. Minden életszakaszban azt kell megtanítani, ami az ember eszességének, uralkodásra való képességének és tökéletesedésre való alkalmasságának, különleges adottságainak érvényesülését elősegíti. A tanítás módja akkor helyes, ha az értelemnek mindig új gyönyörűséget okoz. Ha az ember megismeri a világot és benne magát, akkor e szilárd ismeretrendszer birtokában felismert rendeltetésének megfelelően fog cselekedni élete minden adott helyzetében.”

(Comenius 1670)

Sámson: Józsué halála után bírák vezették Izráelt egészen az i.e. XI. századig. Közülük az egyik legismertebb Sámson, aki akkor született, amikor a nép erkölcse a mélypontra süllyedt annak következtében, hogy nem hajtották végre a kánaániták kiűzésére adott parancsot. Kezdték bálványaikat imádni, egyéb szokásaikat követni! Sámson születését mennyei követ adta hírül. Szülei a fiút Istennek szentelték, és ennek jeléül haját nem vágták le. Hatalmas testi erőt kapott a Mindenhatótól, hogy általa megszabadítsa hazáját az ellenségtől. Felnőtt korában azonban visszaélt ezzel az adománnyal. Szabad folyást engedett indulatainak, ösztöneinek, és sokszorosan megsértette fogadalmát.

Meghívó!

Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Emlékkönyvének bemutatására, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Kamaratermébe 2014. március 13-én 16.30-kor.

Az emlékkönyv az iskola életét 1975-től napjainkig mutatja be.

A könyv mellékletében 570 oklevél, 240 tablókép és 1600 fotó mutatja be az iskola történetét.

Sámuel:Anyja, Hanna gyermektelenségétől szenvedve fogadalmat tett az Úrnak, hogy ha fia születik,akkor azt Neki fogja áldozni szolgálatra. Sámuelt ezért gyermekkorában Silóba vitte, és Éli főpapra bízta. Itt nevelkedett Silóban a szent sátor mellett. Amikor Éli halála után Sámuel lett egész Izrael bírája, szembefordult a nép bálványimádásával, és visszaállította Isten imádását és az istentisztelet rendjét a Tóra megtartásával. Megalapította az első prófétaiskolákat, amelyekben a próféta-növendékek együtt laktak. A próféták, mint a nép tanácsadói, mellettük álltak mindenféle ügyeikben, intve, figyelmeztetve a népet, ha Isten törvényeitől eltértek.

1.     15. század

Előadó: Pálosfalvi Tamás

     MTA BTK Történettudományi Intézet, tudományos főmunkatárs                               

Pálosfalvi Tamás

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ

Budapest, 1968. 05. 28.

VÉGZETTSÉG

Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Bölcsészettudományi Kar, történelem szak (1994)

Université de Poitiers, Centre des Études de Civilisation Médiévale, DEA (1995)

TUDOMÁNYOS FOKOZAT

PhD (2012)

SZERKESZTŐ/ROVATVEZETŐ/SZERKESZTŐBIZOTTSÁGI TAG:

Világtörténet (rovatvezető: 2012)

2014. március 20. 11.00
Irodalmi adatbázisok, tudástárak -MATARKA, MANDA, Magyar Elektronikus Könyvtár, Digitális Irodalmi Akadémia
Előadó: Babosi László
(MZSMVK Nyíregyháza,
Szabadság tér 2. III. em. Konferenciaterem)

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár minden irodalom szeretőt vár könyvtárunk III. emeleti kamaratermébe, ahol Bodnár István legújabb kötetét mutatja be – Az utolsó konflishajtó címmel.

A könyvet bemutatja:
Dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár

Közreműködnek:
Gyuris Tibor színművész
Bereznai Boglárka
Ware Lala és Tündik Tünde zeneiskolai tanár

Időpont: 2014. március 20. 16.30

Bodnár István publicistaként sokat tapasztalt, sok hírességgel találkozott. Látta a magasságot és a mélységet, beszélgetett sztárokkal és piaci árusokkal,színészekkel és zenészekkel, festőkkel és szobrászokkal. Utazott a világban és a lélek mélyén. Bármerre vetette a sors, a szülőföld mindig visszahúzta. Nem menekült. De nem is akart menekülni. Mindenütt otthon volt,de itthon leginkább szeretett szülővárosában, Kisvárdán, illetve Nyíregyházán érezte magát.

Bodnár István csaknem harminc éve újságíró; e három évtizedből húsz esztendőt töltött a Kelet-Magyarország szerkesztőségében. Később írt a Nyíregyházi Naplónak, a Hármashatárnak, illetve saját szerkesztésű kiadványokban jelenttette meg cikkeit (Műsorkalauz, Kaleidoszkóp, Ajándékkosár stb.). Kulturális területen tevékenykedett elsősorban. Széleskörű érdeklődése,riporteri kíváncsisága, nyughatatlan természete mindig újabb és újabb, izgalmasabbnál izgalmasabb témákhoz vezette. Rabul ejtette Nyíregyháza múltja, ugyanakkor éles szemmel figyelte a város jelenét és izgatta jövője is. Lelkesen utazott Szabolcs-Szatmár-Bereg legendás tájain: Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Ratkó József és Kölcsey Ferenc műveinek ihletése elkísérte Sóstóra, Vásárosnaményba, Gergelyiugornyára, Csarodára, Tákosra,Nagyarba, Tiszacsécsére, Szatmárcsekére.

A költőként is jelentkező Bodnár István természetesen lelkesen vizsgálta a Tokaji Írótáborok vagy az évente esedékes könyvheti rendezvények eseményeit. Kedvelte az interjúkat, a híres személyiségekkel, művészekkel folytatott beszélgetéseket: nemcsak szűkebb pátriánk színészeit,irodalmárait szólaltatta meg, hanem meginterjúvolta az ország ide látogató híres

művészeit Bodnár István kedvenc műfaja (a portré mellett) a „barangolás”: ebben a kalandozó írásformában riporteri és lírai vénáját egyaránt kamatoztatta.

Eme szövegek egy úton lévő, ám soha meg nem érkező, örökké kíváncsiskodó embert mutatnak, akitől nem idegen a tárca, az anekdota, a kroki sem. Opuszaiban arra törekszik, hogy a vizsgált kulturális jelenségben,eseményben, művészi alkotásban a lényeget, s ne az esetleges, időhöz kötött aktualitást mutassa meg. Könyvének fejezeteiből rekonstruálhatók a megye utóbbi évtizedeinek kulturális történései. Némely írásában azonban a múltba kalauzol, felfedve a hajdani idők iránti vonzalmának eredőit is…

 A szerzőnek egyébként ez a harmincötödik kötete….

2014. március 21. 11.00
Zene és tánc az interneten, zeneletöltés
Előadó: Kalapos Tamás
(MZSMVK Nyíregyháza,
Szabadság tér 2. III. em. Konferenciaterem)