Ábrahám: jelentése: sokak apja/vezére; próféta volt, akit a judaizmus mellett a keresztény, az iszlám és a Bahá’í vallás is ősatyaként tisztel. Ábrahám nem volt zsidó, hiszen akkoriban még nem léteztek zsidók. Viszont Sém és Héber leszármazottjaként Ábrahám sémita és héber volt.Történetét a Teremtés könyve írja le, amely szerint Ábrahám az izraeliták, az ismaeliták, a midianiták és az edomiták ősatyja.

A Biblia szerint Jákob a fiatalabbik volt Izsák és Rebeka ikerfiai közül, bátyja Ézsau. Mikor felnőtt, anyja segítségével csalással megszerezte a közben megvakult idős Izsáktól az atyai áldást, ami a bátyjának járt volna: először rávette a munkából éhesen hazatérő Ézsaut, hogy egy tál lencséért cserébe mondjon le elsőszülöttségi jogáról, majd később Ézsau ruháiba öltözve ment be apjához, aki megáldotta. Jákob ezután elmenekült otthonról, mert félt, hogy Ézsau megöli.

Jákob anyai nagybátyjához, Lábánhoz menekült, akinél pásztorként dolgozott. Beleszeretett Lábán kisebbik lányába, Ráhelbe, és megegyeztek Lábánnal, hogy hét évig szolgálja őt, cserébe Ráhelért. Lábán azonban becsapta, és a hét év leteltével Ráhel helyett Leát, az idősebbik lányt adta hozzá. Jákob újabb hét évig szolgálta, és így Ráhelt is feleségül vehette. Ezután egy ügyes trükkel elérte, hogy Lábán sok birkáját nekiadja, és elköltözött Lábántól. Később kibékült Ézsauval.

Jákobnak tizenkét fia született Leától, Ráheltől, valamint azok két szolgálójától, Bilhától és Zilpától: Rúben, Lévi, Simeon, Isszakár, Júda, Zebulon, Gád, Áser, Naftali, Dán, József és Benjámin. Ők a zsidó törzsek ősei.

Szeretettel várjuk az olvasás szerelmeseit 2014. február 14.-én pénteken, 16 órától a a Móricz Zsigmond Olvasókör találkozójára.

Témák:

„Lélekkel magasabb” – A bennem élő tiszta-szép szavú költő.
A Ratkó József emlékév kapcsán a költőre emlékezik,
verseit elmondja:
Abonyiné Antal Anna
Közreműködik: Ignácz Lászlóné

„Légy jó mindhalálig” – Beszélgetés Móricz Zsigmond regényéről.

Helyszín: Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár-kamaraterem
(Nyíregyháza. Szabadság tér 2.)

Mi is az Olvasókör?

A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület égisze alatt 2014. január 17-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából megalakult Olvasókör azokat az irodalombarátokat gyűjti egybe, akik szeretnek olvasni, szívesen megosztják élményeiket, reflexióikat másokkal.

A beszélgetések kötetlenek, esetenként író, kritikus, tanár vendéget is hívunk, illetve megemlékezünk irodalmi nagyjainak évfordulóiról.

Elsősorban kortárs irodalom, közismert klasszikusok, de esetenként elfeledett vagy éppen mellőzött remekművek is szerepelnek témáink sorában. Névadónk iránti tiszteletből az olvasmányaink között több Móricz-mű is szerepelni fog.

Havi egy alkalommal találkozunk, hogy egy-egy már ismert versről, novelláról, regényről , vagy akár a helyszínen megismert alkotásról eszmét cseréljünk – a biblioterápiás módszereket is segítségül hívva.

Az olvasókör barátságos „otthona” a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, mely megkönnyíti mind a kapcsolattartást, mind a nyomtatott információkhoz való hozzáférést.

Az Olvasókör ötletadó elnöke Dr. Bihari Albertné főkönyvtáros, társelnöke Gerliczki András irodalomtörténész.

Szeretettel hívunk , várunk minden irodalombarátot!
Jelentkezés: biharinejoli@gmail.com

József: Az ószövetségi történet szerint mivel ő volt apja kedvenc fia, féltestvérei irigységből eladták rabszolgának. József álmokat látott, amikben a testvérei leborultak előtte. Egyiptomba került, ahol Potifár szolgája lett. Jó viszonyba került gazdájával. Gazdájának felesége megpróbálta elcsábítani, majd mikor József ellenállt neki, a feleség megvádolta, hogy József megpróbálta megerőszakolni. Potifár a börtönbe vetette Józsefet. Ez a motívum egy, a korabeli világban rendkívül elterjedt mítosz, az Asertu és Baál (hettita Aszerdusz és a Viharisten, ugariti Atirat és Baál, föníciai Asera és Baál). Az istennő neve összevethető József feleségének nevével, Aszenáthhal.

Mózes bibliai próféta, egyben a zsidóság, a kereszténység, az iszlám és több kisebb vallás nagy prófétája. Történelmi személyiség,  kinek tevékenységét az Ószövetség több könyvben örökíti meg és akit Jézus is többször említ. A róla szóló leírások későbbi eredetűek, hiszen leírják halálát is. A valódi Mózes személye, és életének részletesebb történései tudományosan nem minden tekintetben tisztázottak. A régészeti kutatások alátámasztják az izraeliek egyiptomi tartózkodását, fogvatartását, és kivonulásukat Egyiptomból. A Merenptah-sztélé (Izrael-sztélé vagy Merenptah győzelmi sztéléje) megemlíti Izraelt, melynek ez a legkorábbi ismert említése, egyben az egyetlen olyan forrás, ami ókori egyiptomi dokumentumon fordul elő.

Jozsué még Egyiptomban született, és neki megadatott, hogy belépjen az Ígéret földjére 40 év után. Mózes halála után, – a hűséges segítőtárs -, Jozsué lett a nép vezetője. Az ő történeti feladata Kánaán meghódítása. Nem véletlen hogy vezető lett, mert ő volt az a tizenkét kém egyike, akiket Mózes kiküldött a kánaániták kikémlelésére, és ő és Káleb  voltak ketten akik a továbbhaladást javasolták akkor. A könyv második része arról szól hogyan osztották fel a meghódított országot. Így teljesedett be Isten ígérete, melyből semmi sem hiányzott, maradéktalanul beteljesedett. Isten hűséges szolgájának vezetése alatt kapta meg ezt az ajándékot Izrael törzsei. A szerző a csodás, idealizált elemeket hangsúlyozza, minden hadisikert Jahvénak tulajdonít, az emberi tényezők háttérbe szorulnak a győzelmek bemutatásában.

Dr. Szigeti Jenő: „Budapesten, 1936-ban születtem. 1957 februárja óta a H. N. Adventista Egyház alkalmazottja vagyok. 1961-ben lelkészi oklevelet szereztem (BA), 1964-ben az Evangélikus Teológiai Egyetemen pedig egyetemi végzettséget (MA). 1978-ban a Debreceni Református Teológiai Egyetemen teológiai doktorátust (PhD) szereztem egyháztörténetből. 1988-ban kandidátus lettem, 1998-ban habilitáltak, majd az államfő egyetemi tanárrá nevezett ki a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karára. 44 éve tanítok a felsőoktatásban. A Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképzőjének, az Adventista Teológiai Főiskolának egyik megszervezője voltam. Jelenleg a Miskolci Egyetem ermeritus professzora, az Adventista Teológiai Főiskola tiszteletbeli tanára, az ELTE címzetes egyetemi tanára vagyok.

Meghívó

Dr.  László  Gézáné  dr.       főtanácsos,  helyismereti  csoportvezető,  Móricz  Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottság tagja

12.05-12.20      Kávészünet

12.20-12.40    A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer lehetőségei és feltételei az

értékmentésben

Szivák Gábor igazgató, Városi Könyvtár, Kisvárda

12.40-13.00    A Nemzeti Művelődési Intézet szerepe a helyi értékek gyűjtésében, 

Hungarikum klubok létrehozásában

Kiss Andorné Kondás Mária területi koordinátor, NMI Sz-Sz-B. Megyei Iroda

13.00-13.20             A Zsindelyes Pálinkafőzde szerepe a hungarikumok népszerűsítésében – 

fókuszban az Újfehértói Meggypálinka, kezdetektől a piacvezetésig

Juhász Miklós kereskedelmi és marketingigazgató, Zsindelyes Kereskedőház Kft. 

Vendéglátás

Kérjük, a mellékelt jelentkezési lapon jelezze részvételi szándékát:   zselinszkyne.eva@gmail.com,  vagy                                                                                                           e.kurner@gmail.com                      

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár

tisztelettel meghívja

Nyíregyháza Város középiskoláit

„Szívem szerint” című

biblioterápiás foglalkozására

2014. március 11. (kedd) 15.00

Meghívott vendégeink:

Kustra Gábor költő

Pipoly Beatrix

Toledo Gabriella 

Foglalkozásvezető:

Dr. Vaczóné Antal Erika biblioterapeuta

Helyszín:

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár – Kamaraterem

(Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. emelet)

Biblioterápia  

= a könyvek gyógyító ereje
= könyvekkel segíteni
= könyvek általi gyógyítás
= olvasás általi orvoslás

„Az emberi lét és a világ megismerése egész életre szóló feladat. Minden életszakaszban azt kell megtanítani, ami az ember eszességének, uralkodásra való képességének és tökéletesedésre való alkalmasságának, különleges adottságainak érvényesülését elősegíti. A tanítás módja akkor helyes, ha az értelemnek mindig új gyönyörűséget okoz. Ha az ember megismeri a világot és benne magát, akkor e szilárd ismeretrendszer birtokában felismert rendeltetésének megfelelően fog cselekedni élete minden adott helyzetében.”

(Comenius 1670)