Ábrahám: jelentése: sokak apja/vezére; próféta volt, akit a judaizmus mellett a keresztény, az iszlám és a Bahá’í vallás is ősatyaként tisztel. Ábrahám nem volt zsidó, hiszen akkoriban még nem léteztek zsidók. Viszont Sém és Héber leszármazottjaként Ábrahám sémita és héber volt.Történetét a Teremtés könyve írja le, amely szerint Ábrahám az izraeliták, az ismaeliták, a midianiták és az edomiták ősatyja.

A Biblia szerint Jákob a fiatalabbik volt Izsák és Rebeka ikerfiai közül, bátyja Ézsau. Mikor felnőtt, anyja segítségével csalással megszerezte a közben megvakult idős Izsáktól az atyai áldást, ami a bátyjának járt volna: először rávette a munkából éhesen hazatérő Ézsaut, hogy egy tál lencséért cserébe mondjon le elsőszülöttségi jogáról, majd később Ézsau ruháiba öltözve ment be apjához, aki megáldotta. Jákob ezután elmenekült otthonról, mert félt, hogy Ézsau megöli.

Jákob anyai nagybátyjához, Lábánhoz menekült, akinél pásztorként dolgozott. Beleszeretett Lábán kisebbik lányába, Ráhelbe, és megegyeztek Lábánnal, hogy hét évig szolgálja őt, cserébe Ráhelért. Lábán azonban becsapta, és a hét év leteltével Ráhel helyett Leát, az idősebbik lányt adta hozzá. Jákob újabb hét évig szolgálta, és így Ráhelt is feleségül vehette. Ezután egy ügyes trükkel elérte, hogy Lábán sok birkáját nekiadja, és elköltözött Lábántól. Később kibékült Ézsauval.

Jákobnak tizenkét fia született Leától, Ráheltől, valamint azok két szolgálójától, Bilhától és Zilpától: Rúben, Lévi, Simeon, Isszakár, Júda, Zebulon, Gád, Áser, Naftali, Dán, József és Benjámin. Ők a zsidó törzsek ősei.

Zichy Mihály bibliai szénrajzai és olajfestményei

Dr. Reisinger János irodalomtörténész 1954-ben született Mosonmagyaróvárott. Az ELTE magyar-francia szakán végzett, majd az MTA Irodalomtudományi Intézetben dolgozott 1978-1989 között. Kandidátusi értekezését 1999-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. 1983-ban kezdte meg itthon és külföldön bibliai tárgyú előadásait, melynek nyomán 25 könyve, több mint 200 tanulmánya és cikke jelent meg. 1993-tól a Sola Scriptura Főiskola tanszékvezetője. 2000-2003 között Látók, szóljatok! címmel tartott televíziós előadás sorozatot a bibliáról.

József: Az ószövetségi történet szerint mivel ő volt apja kedvenc fia, féltestvérei irigységből eladták rabszolgának. József álmokat látott, amikben a testvérei leborultak előtte. Egyiptomba került, ahol Potifár szolgája lett. Jó viszonyba került gazdájával. Gazdájának felesége megpróbálta elcsábítani, majd mikor József ellenállt neki, a feleség megvádolta, hogy József megpróbálta megerőszakolni. Potifár a börtönbe vetette Józsefet. Ez a motívum egy, a korabeli világban rendkívül elterjedt mítosz, az Asertu és Baál (hettita Aszerdusz és a Viharisten, ugariti Atirat és Baál, föníciai Asera és Baál). Az istennő neve összevethető József feleségének nevével, Aszenáthhal.

Mózes bibliai próféta, egyben a zsidóság, a kereszténység, az iszlám és több kisebb vallás nagy prófétája. Történelmi személyiség,  kinek tevékenységét az Ószövetség több könyvben örökíti meg és akit Jézus is többször említ. A róla szóló leírások későbbi eredetűek, hiszen leírják halálát is. A valódi Mózes személye, és életének részletesebb történései tudományosan nem minden tekintetben tisztázottak. A régészeti kutatások alátámasztják az izraeliek egyiptomi tartózkodását, fogvatartását, és kivonulásukat Egyiptomból. A Merenptah-sztélé (Izrael-sztélé vagy Merenptah győzelmi sztéléje) megemlíti Izraelt, melynek ez a legkorábbi ismert említése, egyben az egyetlen olyan forrás, ami ókori egyiptomi dokumentumon fordul elő.

Jozsué még Egyiptomban született, és neki megadatott, hogy belépjen az Ígéret földjére 40 év után. Mózes halála után, – a hűséges segítőtárs -, Jozsué lett a nép vezetője. Az ő történeti feladata Kánaán meghódítása. Nem véletlen hogy vezető lett, mert ő volt az a tizenkét kém egyike, akiket Mózes kiküldött a kánaániták kikémlelésére, és ő és Káleb  voltak ketten akik a továbbhaladást javasolták akkor. A könyv második része arról szól hogyan osztották fel a meghódított országot. Így teljesedett be Isten ígérete, melyből semmi sem hiányzott, maradéktalanul beteljesedett. Isten hűséges szolgájának vezetése alatt kapta meg ezt az ajándékot Izrael törzsei. A szerző a csodás, idealizált elemeket hangsúlyozza, minden hadisikert Jahvénak tulajdonít, az emberi tényezők háttérbe szorulnak a győzelmek bemutatásában.

Dr. Szigeti Jenő: „Budapesten, 1936-ban születtem. 1957 februárja óta a H. N. Adventista Egyház alkalmazottja vagyok. 1961-ben lelkészi oklevelet szereztem (BA), 1964-ben az Evangélikus Teológiai Egyetemen pedig egyetemi végzettséget (MA). 1978-ban a Debreceni Református Teológiai Egyetemen teológiai doktorátust (PhD) szereztem egyháztörténetből. 1988-ban kandidátus lettem, 1998-ban habilitáltak, majd az államfő egyetemi tanárrá nevezett ki a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karára. 44 éve tanítok a felsőoktatásban. A Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképzőjének, az Adventista Teológiai Főiskolának egyik megszervezője voltam. Jelenleg a Miskolci Egyetem ermeritus professzora, az Adventista Teológiai Főiskola tiszteletbeli tanára, az ELTE címzetes egyetemi tanára vagyok.

A  Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület

és a

 Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár

tisztelettel meghívja

Önt, családját és ismerőseit

2014. március 7-én (pénteken) 16 órakor tartandó

NŐI ÍRÓK – ÍRÓNŐK

című nőnapi zenés irodalmi délutánjára.

Vendégek:

Ari Fabbro

Czimbuláné Novák Ibolya

Ferenczik Adrienne

Kató Marianna

Nagy Zsuka

Háziasszony:

Dr. Bihari Albertné

A hölgyeket köszönti:

Dr. Mercs István Phd.

A vendégeket bemutatja:

Gerliczki András

Közreműködők:

Gerome

Hédervári Viktória

Illyés Péter

Takács Julianna

Nyíregyházi Hölgykoszorú-Kazár Ticiána vezetésével

Helyszín: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár kamaraterme