Gyorslinkek
- Virtuális Nyíregyháza
- Pályázati kiírások
- Beiratkozási és egyéb díjak
- Katalógus
- Digitális Helyismereti Archívum
- Nyitvatartás
- Olvasópont
- Közérdekű adatok
- Közadatkereső rendszer
- Pályázati beszámolók
- Adatkezelés – GDPR
- Születésnapi Újság
- Támogatóink
- Partnereink
- 1956 emlékezete – Sinkovits Imre pályázat
- MKE SZSZB Megyei Szervezet
- Digitális kiadványaink
- Szabolcs-szatmár-beregi Szemle
- Bessenyei Társaság
Kedves Látogató!
Honlapunk sütiket használ. Ez teszi lehetővé, hogy a szerver felismerje az adott eszközt, megjegyezze a beállításokat, megkönnyítse a böngészést. Honlapunk további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
Szolgáltatásajánló
EVENTS: Események
[DEV: POST TYPE: page]
február 2014
Ábrahám: jelentése: sokak apja/vezére; próféta volt, akit a judaizmus mellett a keresztény, az iszlám és a Bahá’í vallás is ősatyaként tisztel. Ábrahám nem volt zsidó, hiszen akkoriban még nem léteztek zsidók. Viszont Sém és Héber leszármazottjaként Ábrahám sémita és héber volt.Történetét a Teremtés könyve írja le, amely szerint Ábrahám az izraeliták, az ismaeliták, a midianiták és az edomiták ősatyja.
Különleges, egyedi műsor, kettős könyvbemutató!
Vajdics Krisztina: Szó születik – verseskötet
Radnó György: Városi nyár – verseskötet
Vajdics Krisztina Krisztamari - Az írás szenvedélye vezetett a nyíregyházi Krúdy Gyula Újságíró Akadémiára, ahol újságírást tanultam. 2008 karácsonyára jelent meg Neked írtam című verseskötetem, mely 42 verset tartalmaz. Szökőangyal című novelláskötetemben 2012-ben kisprózai írásaim jelentek meg. Az írás számomra levegővétel. Nekem az is elég, ha elolvassátok.
Radnó György – 2012-ben jelent meg az első kötete, termékeny író a következő évben újabb kötete jelent meg. Első kötetét követően alapította meg az Élő Költők Könyvklub nevű társaságot, amely elsősorban az amatőr költőknek szól, és segít a megjelentetésekben, könyvkiadások megvalósításában. Rendszeresen megjelenő havi magazinja az Évszakok című antológia sorozat.
A Biblia szerint Jákob a fiatalabbik volt Izsák és Rebeka ikerfiai közül, bátyja Ézsau. Mikor felnőtt, anyja segítségével csalással megszerezte a közben megvakult idős Izsáktól az atyai áldást, ami a bátyjának járt volna: először rávette a munkából éhesen hazatérő Ézsaut, hogy egy tál lencséért cserébe mondjon le elsőszülöttségi jogáról, majd később Ézsau ruháiba öltözve ment be apjához, aki megáldotta. Jákob ezután elmenekült otthonról, mert félt, hogy Ézsau megöli.
Jákob anyai nagybátyjához, Lábánhoz menekült, akinél pásztorként dolgozott. Beleszeretett Lábán kisebbik lányába, Ráhelbe, és megegyeztek Lábánnal, hogy hét évig szolgálja őt, cserébe Ráhelért. Lábán azonban becsapta, és a hét év leteltével Ráhel helyett Leát, az idősebbik lányt adta hozzá. Jákob újabb hét évig szolgálta, és így Ráhelt is feleségül vehette. Ezután egy ügyes trükkel elérte, hogy Lábán sok birkáját nekiadja, és elköltözött Lábántól. Később kibékült Ézsauval.
Jákobnak tizenkét fia született Leától, Ráheltől, valamint azok két szolgálójától, Bilhától és Zilpától: Rúben, Lévi, Simeon, Isszakár, Júda, Zebulon, Gád, Áser, Naftali, Dán, József és Benjámin. Ők a zsidó törzsek ősei.
Zichy Mihály bibliai szénrajzai és olajfestményei
Dr. Reisinger János irodalomtörténész 1954-ben született Mosonmagyaróvárott. Az ELTE magyar-francia szakán végzett, majd az MTA Irodalomtudományi Intézetben dolgozott 1978-1989 között. Kandidátusi értekezését 1999-ben védte meg a Magyar Tudományos Akadémián. 1983-ban kezdte meg itthon és külföldön bibliai tárgyú előadásait, melynek nyomán 25 könyve, több mint 200 tanulmánya és cikke jelent meg. 1993-tól a Sola Scriptura Főiskola tanszékvezetője. 2000-2003 között Látók, szóljatok! címmel tartott televíziós előadás sorozatot a bibliáról.
Szeretettel várjuk az olvasás szerelmeseit 2014. február 14.-én pénteken, 16 órától a a Móricz Zsigmond Olvasókör találkozójára.
Témák:
„Lélekkel magasabb” – A bennem élő tiszta-szép szavú költő.
A Ratkó József emlékév kapcsán a költőre emlékezik,
verseit elmondja:
Abonyiné Antal Anna
Közreműködik: Ignácz Lászlóné
„Légy jó mindhalálig” – Beszélgetés Móricz Zsigmond regényéről.
Helyszín: Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár-kamaraterem
(Nyíregyháza. Szabadság tér 2.)
Mi is az Olvasókör?
A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület égisze alatt 2014. január 17-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából megalakult Olvasókör azokat az irodalombarátokat gyűjti egybe, akik szeretnek olvasni, szívesen megosztják élményeiket, reflexióikat másokkal.
A beszélgetések kötetlenek, esetenként író, kritikus, tanár vendéget is hívunk, illetve megemlékezünk irodalmi nagyjainak évfordulóiról.
Elsősorban kortárs irodalom, közismert klasszikusok, de esetenként elfeledett vagy éppen mellőzött remekművek is szerepelnek témáink sorában. Névadónk iránti tiszteletből az olvasmányaink között több Móricz-mű is szerepelni fog.
Havi egy alkalommal találkozunk, hogy egy-egy már ismert versről, novelláról, regényről , vagy akár a helyszínen megismert alkotásról eszmét cseréljünk – a biblioterápiás módszereket is segítségül hívva.
Az olvasókör barátságos „otthona” a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, mely megkönnyíti mind a kapcsolattartást, mind a nyomtatott információkhoz való hozzáférést.
Az Olvasókör ötletadó elnöke Dr. Bihari Albertné főkönyvtáros, társelnöke Gerliczki András irodalomtörténész.
Szeretettel hívunk , várunk minden irodalombarátot!
Jelentkezés: biharinejoli@gmail.com
József: Az ószövetségi történet szerint mivel ő volt apja kedvenc fia, féltestvérei irigységből eladták rabszolgának. József álmokat látott, amikben a testvérei leborultak előtte. Egyiptomba került, ahol Potifár szolgája lett. Jó viszonyba került gazdájával. Gazdájának felesége megpróbálta elcsábítani, majd mikor József ellenállt neki, a feleség megvádolta, hogy József megpróbálta megerőszakolni. Potifár a börtönbe vetette Józsefet. Ez a motívum egy, a korabeli világban rendkívül elterjedt mítosz, az Asertu és Baál (hettita Aszerdusz és a Viharisten, ugariti Atirat és Baál, föníciai Asera és Baál). Az istennő neve összevethető József feleségének nevével, Aszenáthhal.
Az „Egy Falat Tündérmező – Vándorúton Szabolcstól Szatmárig” című kötet után, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye gasztronómiai kultúráját mutatta be, megérett az idő folytatásra.
A 2014. évben megjelenő „Tündérmezőtől az Ismeretlen Földig – Utazás a művészetek történetében Szatmártól Kassáig” című kötet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kassa megye kulturális, művészeti örökségét vonultatja fel. A kötet egy időutazás a művészetek történelmében a gótikától az eklektikáig, a középkortól a két világháborúig, Szatmártól egészen Kassáig, végig utazva a Szatmár-beregi folyók birodalmától, a Kárpátok gerincéig, Tündérmezőtől az Ismeretlen Földig.
„Tündérmezőtől az Ismeretlen Földig – Utazás a művészetek történetében Szatmártól Kassáig” című kötet bemutatására könyvbemutatót tart a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség, mint a kötet kiadója.
Helyszín: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza Szabadság tér 2.
Időpont: 2014. február 19. (szerda), 15.00 óra
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a könyvbemutatón történő részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, mivel a rendezvényen résztvevők száma korlátozott. Amennyiben a regisztráltak száma eléri a maximális létszámot, a regisztrációt kénytelenek vagyunk lezárni. Megértésüket köszönjük!
Regisztrációját, kérjük nevével és elérhetőségivel az alábbi email-címre eljuttatni szíveskedjen: info@szszbmfu.hu .
Üdvözlettel,
Torma Anita
manager assistant
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási
Ügynökség Nonprofit Kft.
H-4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.
Tel.: +36 42 508 360
Fax.: +36 42 508 366
e-mail: info@szszbmfu.hu
Mózes bibliai próféta, egyben a zsidóság, a kereszténység, az iszlám és több kisebb vallás nagy prófétája. Történelmi személyiség, kinek tevékenységét az Ószövetség több könyvben örökíti meg és akit Jézus is többször említ. A róla szóló leírások későbbi eredetűek, hiszen leírják halálát is. A valódi Mózes személye, és életének részletesebb történései tudományosan nem minden tekintetben tisztázottak. A régészeti kutatások alátámasztják az izraeliek egyiptomi tartózkodását, fogvatartását, és kivonulásukat Egyiptomból. A Merenptah-sztélé (Izrael-sztélé vagy Merenptah győzelmi sztéléje) megemlíti Izraelt, melynek ez a legkorábbi ismert említése, egyben az egyetlen olyan forrás, ami ókori egyiptomi dokumentumon fordul elő.