Jósiás: (Kr. e. 649 – Kr. e. 609) Júda királya Kr. e. 640-től haláláig; reformjai kitörölhetetlen nyomot hagytak Izrael vallási hagyományain.

Ámón király fiaként született, és édesapja halála után, nyolc éves korában örökölte a trónt. Júda már egy évszázada, Akház király kora óta az Asszír Birodalom vazallusa volt. A birodalmi politika az izraelita identitást elnyomó, azzal szemben álló kultuszokat erőltetett az országra.Assur-bán-apli halála (Kr. e. 627?) után az Asszír Birodalom káoszba süllyedt, és nem tudta megőrizni Jeruzsálem feletti fennhatóságát. Egyiptom szintén gyenge volt, így Júda viszonylag függetlenné vált az idegen hatalmaktól. Kr. e. 621 körül Jósiás megindította nemzeti újjáéledési tervét, amelynek középpontjában a Templom állt. Mély hatást tett rá egy tekercs, amelyről úgy vélték, hogy a királyság előtti időkből származik, s a szövetség hagyományára vonatkozó előírásokat tartalmazott. A szöveg ismerete döntő fordulatot adott reformjainak. A Templomot megtisztította minden idegen kultusztól, mindenestül Istennek szentelte .  Felszámolta az összes helyi szentélyt, s az áldozathozatalt Jeruzsálemben összpontosította.

     “Szabadság, egyenlőség, nemzetiség! – és amibe kerül…” A 19. század

Előadó: Csorba László  

     Magyar Nemzeti Múzeum, főigazgató, egyetemi docens, kandidátus

Csorba László

Csorba László 1952. szeptember 7-én született Budapesten Csorba Antal és Szegedy-Maszák Éva gyermekeként.

Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n végezte 1973-1979 között.

1979-1991 között a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében dolgozott eleinte mint segédmunkatárs, majd munkatárs illetve főmunkatárs. 1991–től az ELTE-BTK művelődéstörténeti tanszékének docense. 1992–1993 között az Indianai Egyetem vendégprofesszora volt. 1998-2003 között a római Magyar Akadémia tudományos igazgatója, 2003-2007 között igazgatója volt. 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének igazgató-helyettese. 2010. február 1 óta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

20. század

Előadó: Romsics Ignác Egyetemi tanár, az MTA tagja

Romsics Ignác

1970-ben vették fel a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, ahol 1974-ben szerzett tanári diplomát. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi posztgraduális tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsésztudományi Karának történelem szakán, ahol 1976-ban szerzett diplomát.

Tudományos pályafutását a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársaként kezdte Kecskeméten. Négy évig volt segédlevéltáros, miközben egyetemi tanulmányait folytatta. 1977-ben az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, majd 1986-ban a Magyarságkutató Intézethez került, ahol igazgatóhelyettes lett. 1991-ben az ELTE újkori magyar történeti tanszék docense lett, 1998-ban pedig megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1993 és 1998 között több megszakítással az Indianai Egyetem (USA) magyar tanszékének vendégtanára volt, de oktatott a Szegedi Tudományegyetem új és legújabbkori magyar történeti tanszékén is. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója. 2010-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.

1985-ben védte meg a történelemtudományok kandidátusi, 1994-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Történettudományi Bizottságnak lett tagja. 1996-ban habilitált. 1997 és 2000 között az MTA Közgyűlés képviselője volt, 2001-ben pedig az akadémia levelező tagjává választották. 2010-ben az MTA rendes tagja lett. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt. Dolgozott a Rubicon, a Századok és a The Hungarian Quarterly című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában is.

Dániel próféta bibliai személy, a róla elnevezett könyv központi alakja. Nevének jelentése „bírám az Isten” vagy „Isten ítél”. A Dániel könyve 5.12 szerint a babiloni királytól a Balâṭsu-uṣur nevet kapta, amely miatt Baltazár néven is ismert.

Származásáról annyit tudunk, hogy Júda egyik előkelő családjából való. II. Nabú-kudurri-uszur (bibl. Nabukodonozor) (uralk: Kr. e. 604-562) Babilonba vitette, ahol az udvarban szolgált és írnoki képzést kapott. A héber ifjakkal együtt 3 évig tanították a “káldeusok írására, nyelvére és tudományaira”. Dániel és társai sokkal eredményesebben sajátították el a babilóniaiak tudományát, mint más tanulótársaik. Tehetsége és tudása következtében igen magas beosztásba került. (Dán. 2:48 Dán 5:11,29) Inkább államférfi, mint próféta volt, könyve mégis megérdemelten került be a prófétai iratok közé. Istentől több látomást is kapott és a babiloni uralkodók álmait is képes volt elmesélni és megmagyarázni. Dánielről utoljára II. Kurus perzsa király uralma alatt történik említés. II. Kurus (Círus) engedte meg a zsidóknak a hazatérésüket Palesztinába. Dániel tehát végigélte a babiloni fogság teljes 70 évét.

Messiási próféciák: Röviden az Ószövetségrõl:   

-A Biblia ószövetségi része 1100 év alatt keletkezett héber, és arámi nyelven

-Kr.e. 200 évvel 72 zsidó tudós görögre fordította ezt az írást hívjuk Septuagintának -1947-ben felfedezik a Holt-tengeri tekercseket, amely az ÓSZ. valamennyi könyvébõl tartalmaz részleteket , kivéve Eszter könyvét -Az Ézsaiás könyvét is megtalálják, és fennmaradt a görög Septuaginta fordításban is.

-Különösen érdekes az u.n. “Ézsaiás evangéliuma” az Ézs.52:13-53:12-ig, amely rengeteg messiási próféciát tartalmaz, és teljes egészében fennmaradt mindkét fordításban -Az Ószövetségben 456 prófécia szól a Messiásról

-75 a Tórában található -243 a Prófétai könyvekben -138 a Zsoltárokban és egyéb könyvekben

2014. május 16-án 9.30-kor

“Segített a könyv, a mese” címmel

Bibilioterápiai konferencia

A teljes program:

A jelentkezési lap megnyitható és  letölthető:

Jel .lap_14.03.20

A karióti Júdás vagy Júdás Iskáriótes (megh 30 k.). A ragadványnév eredetét többen – köztük Vermes Géza – úgy határozzák meg, hogy Júdás Galileából származott több más apostolhoz hasonlóan, és a jelző a latin sīcārius (= késelő) torzított változata. Ők a zélóta mozgalom ultraradikálisai, a politikai terrorizmus első képviselői voltak. Ha ez a feltevés igaz, akkor az apostolok közösségének politikai irányvonalára nézve érdekes lehetőségeket tár fel.

A 12 tanítvány egyike volt, Jézus árulója. Júdás az egyetlen Júda törzsbeli apostol, Simon fia (Jn 6,71). Az evangéliumok szerint Júda déli részéből származott; Jézus az apostolok közé választja (Mt 10,4; Mk 3,19; Lk 6,16); a tizenkettő közös pénzét kezelte (Jn 12,6; 13,29), pénzsóvár (Mt 26,14-16); Jézust kiszolgáltatta az ellenségeinek (Mt 26,47-49).

Júdás megbánja tettét és visszaviszi a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek: “Vétkeztem, mondta, elárultam az igaz vért”

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. em. konferenciaterem)

2014. szeptember 9. 17.00

Előadó: Kormos Erik

Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert mikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt. János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. “Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt”

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. em. konferenciaterem)

2014. szeptember 16. 17.00

Előadó: Dr. Tokics Imre

Heródes vér szerint nem volt zsidó, családja Idumaeából származott. Anyja a nabateus származású Kufra (görögül Kypros), apja az idumeus Antipatrosz volt. Cnaeus Pompeius Magnus római hadvezér Hürkanoszt ültette a főpapi székbe, de látva, hogy gyengekezű uralkodó, a politikai hatalmat az első miniszter, Antipatrosz kezébe helyezte. Julius Caesar római polgárjogot adományozott Antipatrosznak, és kinevezte őt egész Júdea helytartójává. Ugyanakkor Antipatrosz legidősebb fiát, Phasaelt, Júdea parancsnokává, másik fiát, az akkoriban 26 éves Heródest pedig Galilea parancsnokává tette. Caesar társkonzulja, Marcus Antonius, életreszóló barátságot kötött Heródessel.

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Nyíregyháza, Szabadság tér 2. III. em. konferenciaterem

2014 szeptember 23. 17.00

Előadó: Szőllősi Árpád

Nikodémus (gör. ‘aki a néppel győz’): a →farizeusok közé tartozó tekintélyes zsidó Jeruzsálemben, a →főtanács tagja. – Szt János elmondja, hogy Jézus nyilvános működésének elején, éjnek idején fölkereste Jézust, akiben csodái alapján egyelőre Isten küldöttét ismerte föl. Jézus válaszul az újjászületésről, Isten megváltó szeretetéről, saját kereszthaláláról beszélt neki. – Amikor a főtanács mint hamis prófétát el akarta fogatni Jézust, ~ a jogszerűségre emlékeztette tanácsostársait: „Elítél-e a törvényünk valakit anélkül, hogy meghallgatták volna és meggyőződtek volna róla, mit tett?”- Miután Jézus meghalt a kereszten, ~ hozta az illatszereket, és Arimateai Józseffel ketten levették Jézus testét, gyolcsba göngyölték és József sírjába eltemették.