Az Ünnepi Könyvhét néhány programjáról
Már többedik éve van kialakulóban, s állandósulni látszik a nyíregyházi ünnepi könyvhét programsorozata a Móricz Zsigmond Könyvtár szervezésében. A főtér egyik sarkában felállított sátor alatt történik a megnyitó, s zajlanak a további, színpadot kívánó programok: író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, felolvasások, zenei előadások, s a tér egyéb pontjain körben a könyvesboltok és helyi kiadók könyvsátrai, dedikáló asztalok, könyvtáros pult ingyenes beiratkozással, „Vegyél egyet, tegyél egyet” könyvespolc, könyvturkáló, a könyvtár mindig népszerű fajátékai, lehetőség egyéb kreatív játékokra, Legó-kitelepülés, s bokrokon fákon lengedező idézetkártyák.
A tér mindennapi élete közben zajlik, a kávéházak teraszain üldögélő beszélgető vendégek, jövő-menő, sétáló, bicikliző városlakók, akik meg-megállnak, böngészgetnek, belehallgatnak, s le is ülnek, sokan viszont célzatosan keresik már a rendezvényt, mert jó nyári művészeti fesztiválhangulat van. A megnyitón a könyvtár igazgatónője kifejezetten ezt az oldalt erősítette, szeretné, ha fesztivállá nőné ki magát a rendezvény. A rendezvény nyitónapját Tarczy Gyula moderálta, fényesen bizonyítva újra tudását és rátermettségét a feladatra, amit könyvbe is foglalt az idén.
Idei díszvendégünk Zalán Tibor volt. Megnyitójában hangsúlyozta: az olvasók nem vesznek tudomást a Gutenberg galaxis válságáról, legalábbis az ilyen alkalmakkor megjelenő népes közönség bizalmat kelt az írókban, hogy érdemes írniuk. A megnyitót követően Kürti László költő beszélgetett vele. Munkáin kívül sok szó esett mestereiről, példaképeiről (Ady Endre, Pilinszky János, Nagy László, Juhász Ferenc), akik hatottak rá, barátairól, író- és költőtársairól, az ő hatásukról (Baka István, Géczi János, Sziveri János, Fodor Ákos). Elmondta, hogy nagyra becsüli a slam poetryt, amely a fiatalokhoz is képes eljuttatni a költészetet. S végül bemutatkozott egy fiatal költőtársa, a „testverselő” Viola Szandra.
Szintén az első napon (jún. 8. csütörtök) ismerkedhetett meg a közönség a nyíregyházi származású Kalapos Éva Veronikával, a D.A.C. és a Massza c. ifjúsági regények írójával, akinek – mint mondta – fiatalkora sok elhallgatással telt, s ez is vezetett ahhoz, hogy szókimondó író lett, a kibeszélés híve, s olyan témákról ír a fiataloknak, (s időseknek is), amikről nehéz beszélni, mert ott van valami fontos, pl. internetes zaklatás, iskolai bántalmazás. Végül Mátó c. novelláját olvasta, a főszereplő „mátós” apjáról, s kapcsolatukról.
A napot a nyíregyházi Artézis zenekar koncertje zárta, csodaszép népdalok szép előadásával.
A pénteki program délelőtt Finy Petra író gyerekeknek szóló előadásával kezdődött, az írónő a versek, az irodalom, és saját művei világába vonta be a lelkes gyerekcsapatot.
A kora délután rendhagyó programja volt a Simonyi Óbester Magyar Szablyavívó Iskola bemutatkozása Párbajok a 19-20. századi Magyarországon címmel. Sipos Lászlótól, a Zrínyi I. Gimnázium tanárától érdekes művelődéstörténeti bemutatást hallhattunk főleg – a könyvhét kapcsán – írókra kihegyezve, szó esett pl. Krúdy Gyula, Gárdonyi Géza párbajvívási szokásairól, történeteiről. A hallottakat látvánnyal erősítették, egy szintén nyíregyházi, bánkis diák segítségével. Az érdekes témába Erdei Nagy Mariann moderátor kíváncsi kérdései alapján még alaposabban betekintést nyerhettünk a párbajvívás művelődéstörténete iránt elkötelezett vívó pedagógustól.
A pénteki nap fő vendége Schein Gábor író volt, akivel Karády Zsolt beszélgetett. Főleg két művéről esett szó, a frissen megjelent Üzenet a kontinens belsejéből c. verseskötetéről, s a két évvel ezelőtti Svéd c. regényéről. A verseskötet – mely részben az író betegségét és gyógyulását is dokumentálja – nagyon megrendítette a beszélgetőtárs Karády Zsoltot, s az általa felolvasott Kavics c. vers ugyanezt tette a közönséggel. Az író pokoljárását „szép”-nek mondta, a betegség, ha elfogadja az ember a halált, nagy magasságokba, nagy békébe tud emelni. A fájdalom és a boldogság ugyanolyan nagy ajándéka az életnek. S az élet, egy kavics, mindennél többet ér, mint amiről a betegség kapcsán beszámolhatna. A tartalmas beszélgetésben sok mindent elmondott magáról, gondolatairól az író. A varjúmotívumról műveiben, amik az átlépés szimbólumai, a madarak csicsergéséről, ami katasztrófáinkon inneni és túli jelenség, mindentől függetlenül állandó, Auschwitzban ugyanúgy csicseregtek a madarak, mint bármikor. Aki még nem ismeri, valószínűleg kézbe veszi Svéd c. regényét is, amelyről szintén hosszasan beszélt, arról a korosztályról, amelynek ifjúkorát sírba temette a történelem, csak a dilemmáik maradtak meg a felejtés tömegsírja felett.
Nagy Zsuka nyíregyházi költőnek második nagyobb verseskötete jelent meg Küllők, sávok címmel. A fiatal tanárnő, költőnő sokat biciklizik, eközben szemlélődik, s különösen rokonszenvvel figyeli azokat az embereket, akik elesettek, perifériára szorultak, öregek, kitaszítottak vagy kitaszítódtak, félrecsúsztak, s nekik szeretne hangot adni verseiben, akik önmaguk nem szólalhatnak meg. Egykori tanára, Gerliczki András beszélgetett a költőnővel.
A pénteki nap zenés műsorai között hallhattuk a fülbemászó dallamokat hamisítatlan kedvvel éneklő nyíregyházi hölgykoszorút, akik talán kivétel nélkül képesek mindenkit jókedvre hangolni
Elhangzott többször a beszélgetések folyamán Borbély Szilárd neve, Nagy Zsuka is, Schein Gábor is felolvasta egy-egy, az ő emlékének szentelt versét. S mindannyiunk tudatában végig ott volt Eszterházy Péter is, aki a tavalyi könyvhetet még megnyitotta. Akiknek hiánya most még nagyon fájó, de szép lassan beépülnek irodalmi hagyományunkba, értékeinkbe, közös kánonunkba.
Trifonovné Karajz Borbála
könyvtáros
